Teljesen átalakítaná az utónevek engedélyezésének jelenlegi rendszerét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TTKM) – írja a 24.hu.
Az utónévek engedélyezése tavaly nyáron került miniszteri hatáskörbe Kósa Lajos, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselőjének kezdeményezésére. Ezzel megszűnt az addigi rendszer, amelyben az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontja vizsgálta a kérelmeket, majd harminc napon belül tájékoztatta a kérelmezőt a döntésről. Az új szabályozás szerint az engedélyezett utónevek listáját a kultúráért felelős miniszternek kellett kihirdetnie.
A korábbi gyakorlat szerint az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontjának harminc napon belül visszajelzést kellett adnia a kérelmezőnek a döntéséről, de ezt elkaszálták. Az új és még jelenleg is hatályos szabályok szerint a miniszternek kell kihirdetnie az adható utónevek listáját.
A Kósa-féle Utónév-engedélyezési Bizottság januárban 145 név törlését, valamint a Vinka női név felvételét javasolta. Hankó Balázs, a korábbi Fidesz-kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere azonban ezeket a döntéseket nem hirdette ki a Magyar Közlönyben, így azok végül nem váltak hivatalossá.
A kialakult helyzet több szülőt is kellemetlen helyzetbe hozott: időközben ugyanis olyan gyermekek is megszülettek, akiknek a szülei az újonnan kérelmezett nevet szerették volna adni. Néhányan a kisebbségi névjegyzék segítségével tudtak megoldást találni, ezt a lehetőséget azonban Kósa Lajosék később megszüntették – számolt be róla a 24.hu.
Újra a szakemberek döntenének
Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontja a lap megkeresésére arról tájékoztatott, hogy szeptember 3-án egyeztetést tartottak a TTKM-ben az utónévkérelmek elbírálásáról. A megbeszélésen áttekintették többek között a 2026. január 1. és május 12. között beérkezett, de addig el nem bírált kérelmeket is.
Az egyeztetésen a minisztériumot Tompa Enikő miniszterhelyettes és Csűrös András miniszteri kabinetfőnök képviselte. Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontját Lipp Veronika főigazgató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemet Takács Judit, továbbá Raátz Judit nyugalmazott kutató, az ELTE NYTK korábbi tudományos főmunkatársa képviselte.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a kérelmezők a jelenleginél gyorsabban kapnak választ.
Közölték, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat egy olyan működési formát kialakítani, amelynek révén az állampolgárok a jelenleginél gyorsabban értesülhetnek névkérelmük elbírálásáról.
Ehhez rendelet- és törvénymódosításra egyaránt szükség lesz.
Raátz Judit a 24.hu-nak azt mondta, az egyeztetésen egyetértés alakult ki arról is, hogy az utónévkérelmek elbírálását ismét a szakmai szervezetek kezébe kell adni, és változtatni kell a jelenlegi, túlságosan bürokratikus eljáráson.
A szeptember 3-i találkozón a korábbi Utónév-engedélyezési Bizottság döntéseit is újra megvizsgálták. Ennek eredményeként a januárban törlésre kijelölt 145 név közül végül egyet sem vesznek le az adható utónevek listájáról.
Raátz Judit szerint ugyanis komoly hiba lett volna kizárólag arra hivatkozva törölni neveket, hogy jelenleg senki nem viseli őket. A 145 név között ugyanis több régi, magyar eredetű név is szerepel, amelyek eltűnése szerinte a nemzeti névkincs szempontjából is veszteséget jelentene.
Így a korábbi döntést felülbírálták: a 145 név marad, miközben új utónevek is bekerülnek az engedélyezhető nevek közé.
Liszka, Benna és Zeliha is anyakönyvezhető lehet
A most elfogadott nevek között szerepel a Liszka, amely az Erzsébet becéző alakjaként ismert, elsősorban a szláv nyelvekben, például a cseh és a lengyel névadásban. Az Eliszka–Liszka névalak német nyelvterületen is egyre gyakrabban fordul elő, és német névszótárakban is megtalálható.
A Benna becéző női névalak, amely a Benedikta rövidült formájaként is értelmezhető, hangzása pedig jól illeszkedik a magyar női utónevekhez.
A Floriána a Flórián női párja. Bár a Florianna már szerepel az adható női nevek között, az újonnan jóváhagyott forma szintén a férfinevekből képzett női alakok sorába illeszkedik.
A Doron görög eredetű férfinév, jelentése: „ajándék, ajándékba kapott”.
A Zeliha arab eredetű női név, a már anyakönyvezhető Zulejka egyik alakváltozata.
A Gittel pedig héber eredetű női név, jelentése: „jó”.
