Egyeztetést kezdeményez Debrecen polgármestere a helyi közösségi közlekedést érintő fejlesztésekről, elsősorban az 1-es villamosvonal felújításáról, új villamosok beszerzéséről, és a tram-train vasútvillamos kormányzati terveiről a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) vezetőivel.
Papp László a helyi DKV közlekedési vállalat telephelyén tartott sajtótájékoztatón kedden kulcskérdésnek nevezte a város számára a közösségi közlekedést, amelyben szerinte komoly előrelépést értek el az elmúlt 12 évben, de most megakadt az 1-es számú villamosvonal tervezett pályafelújítása és kilenc új villamos beszerzése.
Hozzátette, május közepe óta hat levélben kért egyeztetést a minisztérium vezetésétől, de semmilyen választ nem kapott. Most ismét tárgyalást kezdeményez, mert szerinte csak így lehet tisztázni a debreceni közösségi közlekedéssel kapcsolatos sürgető kérdéseket.
Azt mondta, nem felel meg a valóságnak a várossal szemben megfogalmazott kifogás, hogy hat éve lett volna az 1-es villamos pályájának felújítására, már csak azért sem, mert az Integrált Közlekedési Operatív Program Plusz (IKOP plusz) kiemelt projektjeiről szóló kormányhatározat 2024. március 5-én jelent meg. Az 1-es villamos pályájának rekonstrukciójára és kilenc villamos beszerzésére 23,2 milliárd forint indikatív forrást irányoztak elő – fűzte hozzá.
Többször jelezték az akkori, Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak, hogy a pályázati felhívás nem megfelelő, kérték a módosítását, de választ akkor sem kaptak – mondta Papp László, hozzátéve: az volt a probléma, hogy a pályázat benyújtáskor az önkormányzatnak már aláírt kiviteli szerződéssel kellett volna rendelkeznie, amivel – elutasítás esetén – mintegy egymilliárd forint saját forrás elvesztését kockáztatták volna.
Sem az akkori, sem a mostani kormány nem reagált
A pályázatmódosítási javaslatukra sem az akkori, sem a mostani kormány nem reagált, miközben 2026. augusztus 8-án megjelent az IKOP Plusz módosítása, amelyben nevesítik a debreceni Nagyállomás rekonstrukciója, a környéki tram-train közlekedés előkészítése és a villamoshálózat fejlesztése előkészítésének projektjét – sorolta Papp László, kiemelve: “mindezt úgy, hogy semmilyen kommunikáció a város és az illetékes szakminisztérium között nem volt”.
Kifogásolta, hogy közben “valaki Budapesten eldöntötte, hogy az 1-es villamos vonala a jövőben tram-train közlekedésre kell, hogy alkalmas legyen”. Ennek előkészítésére a konzorciumi partnereknek 7,8 milliárd forintot irányoznak elő.
Papp László hosszasan sorolta miért ellenzik, hogy a belvárosi sétálóövezetre “ráengedjék” a vasúti közlekedést, ami szerinte nem a debreceniek érdeke. Elképzelhetőnek tartanak ugyanakkor alternatív útvonalat, de erről, valamint a helyi repülőteret is érintő közlekedési fejlesztésekről elengedhetetlennek tartják az egyeztetés a szaktárca vezetőivel.
Tóth Szabolcs, a DKV Közlekedési zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy
az 1-s villamospálya felújítása két évet venne igénybe, a villamosokat hároméves szállítással vállalná a gyártó, a projekt elszámolási ideje pedig 2030. december 31. lenne. Vagyis az eredeti fejlesztési projekt a meghatározott időn belül befejezhető
– mondta a szakember.
Tárkányi: a kérdéses összeg sokszorosát költötték akkumulátorgyárakra
Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára, debreceni országgyűlési képviselő az MTI megkeresésére azt írta, hogy az 1-es villamos önkormányzat által elképzelt felújítására több éve volt az önkormányzatnak és a Fidesz-kormánynak, ám semmilyen lépést nem tettek, “holott idő és forrás is lett volna rá”. Nem készültek tervek, így most nincs is mit megvalósítani – tette hozzá.
Az államtitkár szerint Debrecen és a régió hosszú távon is fenntartható közlekedésének jövőjét mások mellett a jó minőségű elővárosi vasúti közlekedés és a városon áthaladó tram-train vonalak jelentik.
“Bár az elmúlt években tízmilliárdokat költöttek el Debrecenben a közúthálózat fejlesztésére, bővítésére és parkolóházak építésére, a közlekedési káosz és a dugók továbbra is megkeserítik a debreceniek életét”
– írta
Tárkányi Zsolt kiemelte: ha azt szeretnék elérni, hogy a külvárosokban és az agglomerációban élők ne autóval ingázzanak Debrecenbe, élhetetlenné téve ezzel a várost, akkor versenyképes közösségi közlekedést kell kínálni.
A tram-train számos európai országban, de Szegeden is népszerű közlekedési alternatívát jelent, vasútvillamosok gond nélkül közlekednek több város központjában, így ez Debrecenben is működő modell lehet – mutatott rá.
A debreceni közösségi közlekedés fejlesztéséről ugyan nem Budapesten hozták meg a döntést, bár az ott tapasztalt előrelátásra Debrecenben is szükség lett volna: a fővárosi önkormányzat ugyanebben az időszakban saját költségén megrendelt új trolibuszokat, elkészítette a budai fonódó villamos és a Bajcsy-Zsilinszky úti villamospálya terveit, így uniós pénzből az új trolik már megérkeztek, a villamosvonalak kivitelezése pedig rövidesen kezdődik. “Debrecenben ezzel szemben se tervek, se előkészítés, semmi nem történt” – írta a közleményben.
Tárkányi Zsolt megjegyezte, hogy
“ebben az időszakban a kérdéses összegnek, 23 milliárd forintnak mintegy húszszorosát költötte a Fidesz-kormány debreceni akkumulátorgyárakra, tizenöt villamosvonal árát közvetlen támogatásként adta oda egy kínai multinak, a CATL-nek. Ennek az akkumulátorgyárnak a kedvéért megszüntették a vasúti közlekedést az egyik agglomerációs vasútvonalon, a síneket felszedték és a telket az önkormányzat a gyárnak értékesítette volna, amit a Tisza-kormány az utolsó pillanatban akadályozott meg”.
