A 2024-es hatalomváltás óta örökölt súlyos adósságok és a fenyegető csődhelyzet után sikerült helyreállítani Nyíradony pénzügyi egyensúlyát – tájékoztatta a lakosságot Szilágyi Zoltán Tibor polgármester. A városvezető a július 22-i képviselő-testületi ülés előtt részletes tájékoztatást adott a pénzügyi valóságról, válaszul a településen terjedő híresztelésekre.
A polgármester felidézte, hogy az utóbbi időben olyan hírek terjedtek el a városban, amelyek miatt szükségesnek látta a tisztánlátást.
Csődközeli helyzetet örökölt a város
Szilágyi Zoltán felidézte, hogy a 2024. október 1-jei hivatalba lépésekor rendkívül súlyos helyzettel szembesült az új képviselő-testület.
“Mondhatom, hogy katasztrofális helyzetet örököltünk. Nem térek ki minden területre, de a legfontosabbat, a város pénzügyi helyzetét kiemelem. Több száz millió forintot meghaladó tartozásokat, rengeteg kifizetetlen számlát, nem teljesített pályázati visszafizetéseket és még sorolhatnám, hogy milyen kötelezettségeket kaptunk a nyakunkba”
– írta a polgármester.
Miért volt zuhanyzó Tasó László irodarészében? A nyíradonyi polgármester várja a megfejtéseket
A pénzügyi zavarok miatt 2024 decemberében a város képtelen volt törleszteni a banki kötelezettségeit:
“A helyzet olyan súlyos volt, hogy 2024. december végén nem tudtunk visszafizetni 60 millió forint folyószámlahitel tartozást a banknak, ami teljesen szabálytalan volt. A megyében, de országosan is az terjedt, hogy Nyíradony csődbe megy.”
A városvezető az előző polgármestert, a fideszes Tasó Bélát és a korábbi vezetés tisztségviselőit tette felelőssé a kialakult állpotokért:
“Úgy, hogy Tasó Béla volt polgármester pénzügyi ámokfutását a régi képviselő-testület, a jegyző asszony és a pénzügyi osztályvezető végig asszisztálta. Nem állították meg a jogtalan, szabálytalan pénzszórást. Ott voltak, amikor a Tasó Béla által vezetett önkormányzatnál 251 millió (!!) forint pályázati pénzt más célra költöttek, mint amire kapták…”
“A megbuktatásom volt a cél”
A pénzügyi problémák mellett súlyos működési és személyi válság is sújtotta a polgármesteri hivatalt. Miután 2025 januárjában megváltak a korábbi jegyzőtől, a pénzügyi osztály munkája leállt:
“…nem végezték el a feladatukat: nem készítették el a város 2025. évi költségvetését, nem adták be a Magyar Államkincstárnak a város 2024. évi gazdálkodásáról a beszámolót, adóbevallásokat a NAV-nak, stb. Ezek miatt súlyos szankciókat, bírságot, normatíva felfüggesztést kaptunk, közvetett módon veszélybe került a közfoglalkoztatási program is, mely hozzávetőlegesen 180 főt foglalkoztat”
– sorolta a polgármester.
Szilágyi szerint a hivatali dolgozók tömeges felmondása és táppénzre vonulása miatt megbénult az utalási rendszer is: “Volt olyan, hogy nem tudtunk utalni, mert nem volt banki aláíró. […] Nyilvánvaló volt, hogy az új képviselő-testület és az én megbuktatásom volt a cél.”
Szakemberek bevonása
A csődeljárást mérlegelő helyzetben 2025 márciusában dr. Dászkál Tibor vette át a jegyzői feladatokat, majd külsős szakértőként Nemesné Sőrés Erzsébet bejegyzett könyvvizsgálót és adótanácsadót kérték fel a pénzügyek rendbetételére, aki korábban már dolgozott a városnál.
A szakértő segítségével új dolgozókat vontak be a lemaradások pótlására, akik kapcsán Szilágyi Zoltán köszönetet mondott a helytállásukért, nem mellőzve a kritikát a korábbi jegyző felé.
Helyreállt a pénzügyi egyensúly
A július 22-i testületi ülés elé terjesztett adatok alapján a város gazdálkodása kikerült a veszélyzónából:
-
Törlesztett kötelezettségek: 2025-ben 41 millió forintnyi hiányosan elszámolt támogatást fizettek vissza saját forrásból.
-
Állami segítség a régi ügyekre: 2026 első félévében a Magyar Államkincstártól erre a célra kapott 86 millió forintos támogatásból rendeztek régi elmaradásokat. “Ebben még a Tasó korszakban megvalósított 2011-es funkcióbővítő pályázat miatti visszafizetési kötelezettség is benne van, az ABC szabálytalan eladása miatti 5 és fél millió forint visszafizetési kötelezettséggel együtt.”
-
Stabil tartalékok: 2026. június 30-i adatok alapján a 200 millió forintos folyószámlahitel-keret teljesen érintetlen, és ezen felül “minimum 100 millió forint pénzeszköz áll rendelkezésre a folyó kiadások finanszírozására.”
A polgármester úgy fogalmazott:
“Lehetne ezt csodának is nevezni, de ez nem csoda, hanem a hozzáértő szakmai munka, a képviselő-testület megfontolt, költségcsökkentő döntéseinek és a nyíradonyi adófizető polgárok befizetéseinek az eredménye.”
Százmilliós terhek a múltból
A kedvező fordulat ellenére Szilágyi Zoltán figyelmeztetett, hogy a város még nem lélegezhet fel teljesen, mert két hatalmas összegű ügy továbbra is nyomja a település vállát. A más célra elköltött 251 millió forintos pályázati pénz hiányán túl a legégetőbb gond az ipari park ügye, ahol 553 millió forintos visszafizetési kötelezettség áll fenn.
A polgármester részletezte ennek okát: “…az Ipari Park pályázatnál alapvetően azért kell az 553 millió forintot visszafizetni, mert az Ipari Park területén az Önkormányzatnak csak 3 %-os tulajdona van a földeken, a terület 97 %-a magántulajdon. Az Önkormányzat Tasó Béla polgármester és Mezei-Cziffra Bernadett jegyző asszony vezetésével elmulasztotta megszerezni a legalább 51 %-os önkormányzati tulajdont az Ipari Park területén. Magyarul közel 1 milliárd forintos infrastruktúra fejlesztést hajtottak végre magánszemélyek, Kft-k, Bt-k területén, megsokszorozva ezzel a magántulajdonú területek értékét.”
Zárásként a városvezető köszönetet mondott a helyi vállalkozóknak és lakosoknak az adóbefizetésekért és a türelemért, hozzátéve: “Bízom benne, hogy a stabilizált pénzügyi helyzet most már jó alapot nyújt a város fejlődéséhez. Mi ezen vagyunk és leszünk, teszem, tesszük a dolgunkat!”
Fotó: Facebook/Szilágyi Zoltán
