Déja-vu érzés a Nagyerdőn? A Magyarország–Kazahsztán mérkőzésen jártunk

Sport

Talán meglepő lesz, amit írok, de már átéltem egy hasonló forgatókönyvű válogatott találkozót. Ez lassan három éve történt a Puskás Ferenc Arénában, Montenegró ellen, egy Európa-bajnoki selejtező alkalmával. Akkor gyakorlatilag már tét nélküli találkozó volt, akárcsak most, a nyári szünet előtti utolsó fellépés. Továbbá az is stimmel, hogy hátrányból sikerült felállni a padlóról, és Szoboszlai Dominik akkor is gólt szerzett – ugyanúgy, mint a kazahok ellen. Így aztán bőven akadtak a mérkőzésen olyan történések Debrecenben, amelyek déja vu-érzésre adtak okot.

Vb helyett barátságos meccs

Marco Rossi csapata korábban a fővárosban és Debrecenben is lekötött egy-egy barátságos mérkőzést a nyári labdarúgó-világbajnokságot megelőzően, afféle búcsúként a nyári pauza előtt. Ez azonban némi szépségtapasz a honi focidrukkereknek, mivel sajnálatos módon ezúttal sem sikerült kvalifikálnia magát a nemzeti trikolórnak a világversenyre, pedig a Rossi-legények tavaly év végén igen közel álltak a világbajnoki pótselejtezőhöz, de Troy Parrott másképp gondolta. Jobb híján a finnek és a kazahok elleni találkozók maradtak arra, hogy enyhítsék az 1986 óta tátongó űrt a magyar szurkolók szívében. Ez a két meccs remek alkalomnak mutatkozott arra is, hogy a vidéki drukkerek testközelből is láthassák a formálódó, fiatalítás előtt álló válogatottat.

Hiánypótlás

Személy szerint, amikor tudomásomra jutott, hogy szülővárosomban lesz válogatott meccs, a haza utamat Norvégiából úgy szerveztem meg, hogy ez a találkozó mindenképpen szerepeljen a programomban. Így amikor kiderült, hogy sikerült jegyet vásárolnom, nem igazán bántam, hogy ezúttal nem az egykori törzshelyemre, a B-szektor környékére szólt a tikettek egyike. Megmondom őszintén, hiányzott a meccsre járás minden magyaros velejárója. A villamossal való zötykölődés mellett a mérkőzésre történő alapozás is, hiszen ezt már annyira megszoktam az évek során. Egyedül talán a fojtogató nyári hőség nem hiányzott.

Ennyien voltak kíváncsiak Debrecenben Szoboszlaiék edzésére

Szurkolói zóna és hosszú sorok mindenhol

Mire a tömött villamosunk begördült a Nagyerdőre, és a sofőr kinyitotta az ajtókat, ez az érzésem is elmúlt: megindult a piros-fehér-zöld áradat a stadion felé. A szurkolói zóna elég jól ki lett alakítva a RED&WHITE-nál, ahol például többféle méretű csocsóasztal és mini, rögtönzött focipályák várták az érdeklődőket, a legkisebbeknek pedig különböző játékokkal kedveskedtek a szervezők.

Válogatott relikviákat is be lehetett szerezni több helyen, a stadion környékén. Miután kikértem a kötelező csapolt sörömet 1200 forintért, meg is indultunk a D6-os szektor irányába. A látvány, ami a beléptetés előtt fogadott, tökéletesen igazolta, hogy egy teltház gyanús találkozóra volt kilátás. Ezt a mérkőzés végén közölt 19 595 fős nézőszám is igazolta. Szerencsére gyorsan ment az első ellenőrző ponton való átjutás, míg a D6-os szektor előtt alakult ki komolyabb hosszúságú sor. Végül mire bejutottam a barátaimmal, és a ráadás sörünket is megvettük, már pont a pultnál hallgathattuk a himnuszokat. Ez annak is köszönhető volt, hogy a plusz sörcsapnál például elment az áram. Ez a kellemetlenség a technika ördögének számlájára írható, amely egy ízben még megmutatkozott a mérkőzésen, méghozzá különösen szürreális formában.

„Öngyilkos” kamera

A mérkőzés első félidejéről igazság szerint nem sok jót lehet elmondani, hiszen a kazahok szereztek vezetést az első játékrészben egy szöglet után Malij révén. Sőt, könnyen lehetett volna kétgólos is a vendégelőny, de Satpaev megkönyörült Tóthon. Ez már önmagában is elég abszurdnak tűnő helyzet volt a jelenlévők számára, de ami ezután történt, az nálam szó szerint az abszurd kategóriába tartozik. A félidő derekán ugyanis a kötélpályán mozgó pókkamera egyszer csak kigyulladt, majd lezuhant a magasból. Az oldalvonal mellett, egy gyanútlan operatőr közelében ért földet az eszköz. Nagy szerencse, hogy nem volt ott éppen tréningező játékos vagy fotós, így nem történt komolyabb baj. Természetesen az internet népe, élükön a mém gyárosokkal, azonnal elkezdett viccelődni azon, hogy bizonyosan a gyenge magyar játék miatt akart végezni magával a szerkezet.

Ezért zuhant le a kamera a Nagyerdei Stadionban: megszólalt az MTVA

Ezen kívül elmondható még, hogy igen erőteljes kazah „csontzene” zajlott a pályán, amit a szerb játékvezető öt sárga lappal is honorált. Ennek legnagyobb kárvallottja a csapatkapitány, Szoboszlai Dominik volt, aki később ezekre a sérelmekre válaszolt a második félidő elején. Előtte azonban a szünetben a hot dogos standnál kivártuk a sorunkat, így 1500 forintért egy „mindent bele” változatot kóstoltunk meg. A mellékhelyiségeket végül kihagytuk, mivel esélytelen volt a bejutás – pont úgy nézett ki a helyzet, mintha egy magyar rangadón lennénk valamelyik fővárosi rivális ellen. Ez a helyzet a második félidőben sem változott.

Fordítás debreceni segítséggel

A szünetben cserélt Rossi mester, így beállt Szűcs Tamás, aki harmadik válogatott mérkőzésén igazán kitett magáért. A fentebb említett Szoboszlai-gólban elévülhetetlen érdemeket szerzett az 52. percben, hiszen a másik csere, Lukács passza után könnyű gólt rúgatott a Liverpool játékosával.

Ezt követően teljesen beszorultak a vendégek, és csak idő kérdése volt, mikor fordítanak a hazaiak. A kazahok agresszív stílusát megelégelve a játékvezető aztán kiállította Samorodovot második sárga lappal. Újabb cserék következtek, és beállt a korábban a Lokiban akadémiai szinten is megforduló Kovács Bendegúz, aki különösen jó benyomást keltett mezőnymunkájával és technikai tudásával.

A 67. percben aztán Schäfer András egy szabadrúgás-kombináció után élete gólját lőtte meg: 28 méterről bombázta szét Anarbekov kapujának bal felső sarkát. Végül pedig slusszpoénként a győriek friss bajnoka, Tóth is betalált a hosszabbításban ráadásul újoncként. Kovács helyzetét követően a kipattanót Szűcs játszotta meg, így kialakult a 3–1-es végeredmény.

Összességében egy fordulatos, és eseménydús mérkőzést láthattak a Nagyerdőre kilátogató szurkolók. A találkozó nemcsak a győzelem miatt maradhat emlékezetes, hanem a különleges pillanatok miatt is: a fordítás, a bombagól, a kiállítás és persze a nem mindennapi „repülő” kamera miatt. Folytatás szeptemberben a Nemzetek Ligájában, ahol cél az A – divízióba való visszajutás .

– Faragó László –

Futballcsemege: ilyen a hangulat egy igazi norvég másodosztályú derbin