“Ezres nagyságrendű” tömeg tüntetett péntek este Budapesten – állítja a fideszes Magyar Nemzet. A demonstrációt olyan jeles személyek szervezték, mint Dopeman, az Elizabeth – Magyar valóság csatorna, Tiba Dorina, Karácson Zoltán és Schauer Viktor László. A rendezvényen felszólalt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is.
A tüntetők a Kodály köröndről a Kossuth térre vonultak, tiltakozva az uniós “migrációs paktum” elfogadása ellen.
Magyar Péter péntek este a Facebook-oldalán egy videót is megosztott a hazaárulózó, farokmarkolászó, középső ujjazó társaságról. A felvételhez azt írta:
“Ennyi maradt az egykori többmilliós polgári oldalból: Bede Zsolt, Németh Balázs és Toroczkai László nagykoalíció, ezer fős »tömeggel«.”
Magyar Péter az Ursula von der Leyennel folytatott egyeztetése után arról beszélt, hogy a migrációs paktum elnevezése szerinte félrevezető lehet, ugyanakkor azt hangsúlyozta: az új magyar kormány alatt sem változnának a bevándorlással kapcsolatos szigorú szabályok. “Magyarországon nem lesznek migránstáborok” – fogalmazott.
Toroczkai László a tüntetésen arról beszélt: hiába “védik” a szerb–magyar határt, ha a migránsok az olasz vagy spanyol partokon keresztül belépnek az Európai Unióba, majd a paktum alapján más tagállamokba kerülhetnek.
A résztvevők Sulyok Tamás államfőt éltették, miközben a Miniszterelnökség teraszán megjelent Magyar Péter távozását követelték. A demonstráción feltűnt Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő is, aki videójában azzal vádolta Magyart, hogy szándékosan hergeli a felvonulókat.
A migrációs paktumról röviden
Június 12-én életbe lép az EU új migrációs paktuma, amelynek célja nem a bevándorlás ösztönzése, hanem éppen a belépés, a bent maradás és a kitoloncolás szigorítása. Az új szabályok része az Eurodac-rendszer kibővítése, amelyben az érkezők adatai, ujjlenyomatai és fényképei is szerepelnek majd, valamint a határeljárás bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a menedékkérelmeket gyorsított eljárásban, akár a határon bírálják el.
A paktum emellett megkönnyíti a biztonságosnak minősített országokból érkezők visszafordítását, bevezeti a biztonságos harmadik ország elvét, és új lehetőségeket teremt a kitoloncolásokra, akár EU-n kívüli táborokba is. A szigorításokat több jogvédő szervezet bírálja, miközben Európa nagy részén konszenzus van arról, hogy a cél a bevándorlás mérséklése.
A legtöbb vitát továbbra is a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmus váltja ki. Ez nem kötelező betelepítési kvótát jelent: a tagállamok migránsok átvételével, pénzügyi hozzájárulással vagy technikai segítséggel is részt vehetnek benne. Magyarország eddig nem tett vállalást, a Tisza Párt pedig jelezte, hogy befogadás helyett rendőrökkel, szakemberekkel és technikai segítséggel venne részt a rendszerben.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Magyarország gyakorlatilag nem készült fel az új szabályok alkalmazására. Nem készült végrehajtási terv, nem jött létre a szükséges koordinációs rendszer, nincsenek kiépítve a határeljárásokhoz szükséges létesítmények, és a jelenlegi magyar menekültügyi szabályok több ponton ellentmondanak az uniós rendeleteknek.
Ez azt eredményezheti, hogy június 12-től egyszerre lesz érvényben a magyar és az uniós jog, amelyek több kérdésben kizárják egymást. Jogvédők szerint emiatt perek indulhatnak, a bíróságoknak pedig az uniós jog alapján kellene dönteniük olyan ügyekben, amelyekre a magyar államigazgatás jelenleg nincs felkészülve.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyarország már most is súlyos uniós bírságot fizet a menekültügyi szabályok megsértése miatt: az Európai Bíróság tavaly egyszeri 200 millió eurós, valamint napi egymillió eurós büntetést szabott ki. Ha a magyar szabályozás hosszabb távon sem igazodik az új paktumhoz, további szankciók is érkezhetnek.
A Tisza álláspontja szerint előbb társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség, mert a migrációs kérdésben sok tévhit él a közvéleményben. A párt ugyanakkor hangsúlyozza: nem kíván enyhíteni a határvédelem szigorán, és támogatja az illegális migráció elleni fellépést. Addig azonban, amíg nem születnek meg a szükséges jogszabályok és intézményi változtatások, Magyarországon könnyen jogi és adminisztratív káosz alakulhat ki.
