A polgármesteri illetmények esetleges csökkentéséről, valamint az önkormányzati rendszer átalakításának felmerült terveiről folyt vita a megyei közgyűlés ülésén. A témát Pajna Zoltán a közgyűlés fideszes elnöke vetette fel, hangsúlyozva, hogy a következő héten egyeztetésre kerül sor az önkormányzati szövetségek és a kormányzat között, ezért fontosnak tartja a településvezetők véleményének megismerését.
A képen Tóth József, Polgár polgármestere.
Pajna Zoltán: nem egyszerű bérkérdésről van szó
Pajna Zoltán elmondta, hogy a miniszter meghívta az önkormányzati szövetségek vezetőit egy egyeztetésre, ezért szükségesnek tartja, hogy a megyei közgyűlésben is kialakuljon egy álláspont.
Az elnök szerint a polgármesterek illetménye nem pusztán bérkérdés, hanem a felelősségvállalás kérdése is. Mint fogalmazott, a választók egy település vezetésével bízzák meg a polgármestereket, akiknek felelőssége jóval túlmutat egy hagyományos munkaviszony keretein.
Kiemelte, hogy a polgármesteri munka nem nyolcórás állás, nincs hétvége és nincs kötött munkaidő. A településvezetők rendszeresen dolgoznak esti és hétvégi rendezvényeken is, miközben minden döntésükért és a hivatal munkájáért személyes felelősséget viselnek.
Pajna Zoltán kitért arra is, hogy szerinte nem szerencsés, amikor a parlamenti képviselők és a polgármesterek illetményeit egymással vetik össze. Felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti képviselők alapilletményét különböző bizottsági tagságokkal jelentősen ki lehet egészíteni, ezért szerinte félrevezető lenne azt a képet sugallni, hogy a politikusok bére általánosságban csökkenne.
Úgy fogalmazott: a településvezetők érdekei mellett ki kell állni, ugyanakkor fontos lenne megismerni a kormányzat konkrét terveit is.
A polgármesteri fizetések kérdése a videóban 1:12:15-nél kezdődik – odatekertük:
Tóth József: politikai hangulatkeltés
A témában elsőként Tóth József, Polgár polgármestere kapott szót. A települést húsz éve vezető, korábban MSZP-s, majd DK-s, jelenleg a Lokálpatrióta Mozgalom Egyesület színeit képviseló Tóth szerint az önkormányzatok világában sok változást megéltek már az elmúlt évtizedekben.
Elmondta, hogy tapasztalatai szerint a lakosságot sokszor jobban érdekli a polgármester fizetése, mint maga a település költségvetése. Éppen ezért különösen alkalmas politikai hangulatkeltésre a bérek kérdése.
Tóth József úgy véli, a miniszterelnök által felvetett bércsökkentési elképzelés megalapozatlan, és nem a valódi problémákról szól. Álláspontja szerint a polgármesteri illetmények ügye valójában egy szélesebb önkormányzati reformfolyamat első lépése lehet.
Arra is emlékeztetett, hogy a polgármesterek bére 2024-ben nem rendkívüli emelésen esett át, hanem tíz év után került sor egyfajta szintre hozásra. Szerinte ennek figyelmen kívül hagyása alkalmas arra, hogy indulatokat keltsen a polgármesterekkel szemben.
A polgári városvezető úgy fogalmazott, hogy a településvezetők egyenként nem tudják megnyerni ezt a vitát a nyilvánosság előtt. Aki önálló harcosként lép fel, azt könnyen „szétcincálják” a közösségi médiában. Ezért az önkormányzati szövetségek közös, egységes fellépését tartja szükségesnek.
Szerinte a mostani helyzetben nem a polgármesterek személyes érdekeiről, hanem az önkormányzatiság jövőjéről kell beszélni. Ennek érdekében azt javasolta, hogy az összes önkormányzati érdekképviselet közös álláspontot alakítson ki a kormánnyal folytatandó tárgyalások előtt.
Nem ért egyet a polgármesteri fizetések csökkentésével a hajdú-bihari fideszes képviselő
Szegi Emma: húsz év alatt háromszor nyúltak a polgármesterek béréhez
A vitában ezt követően Szegi Emma, Kaba fideszes polgármestere szólalt fel. Emlékeztetett arra, hogy 2006 óta vezeti települését, és ez idő alatt mindössze három alkalommal változott a polgármesterek illetményrendszere.
Felidézte, hogy az első alkalommal éppen csökkentették a fizetését. Elmondása szerint akkor közel százezer forinttal lett alacsonyabb a havi illetménye egy jogszabályi változás következtében.
Felidézte, hogy egy rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnöknek azt mondta: ketten lehetnek elégedettek az országban a fizetésükkel – a miniszterelnök és az ő felesége –, mert az ő bérét sikerült jelentősen csökkenteni.
Hangsúlyozta, hogy mindig tisztességesen végezte a munkáját, és büszke arra, amit két évtized alatt településvezetőként elért. Úgy véli, a polgármesterek többsége a fizetéséből él, ezért nem indokolt velük szemben hangulatot kelteni.
A polgármester arra is rámutatott, hogy ma már jelentős béraránytalanságok alakultak ki az önkormányzati rendszerben. Példaként említette, hogy egy óvodavezető havi másfél millió forintot kereshet, miközben egy több település szociális ellátását koordináló intézményvezető bére még önkormányzati kiegészítéssel sem éri el az egymillió forintot.
Szegi Emma szerint a probléma nem kizárólag a polgármesteri fizetések kérdése, hanem az egész közszféra bérstruktúrájának aránytalansága. Egyetértett Tóth Józseffel abban, hogy a településvezetőknek közösen kell fellépniük.
Arra is figyelmeztetett, hogy ha jelentősen csökkentik a polgármesteri béreket, az hosszabb távon az önkormányzati rendszer működését veszélyeztetheti. Felvetette a kérdést: vajon kik vállalják majd a jövőben a települések vezetését, ha a piaci szférában jóval magasabb jövedelmek érhetők el hasonló felelősségi szinten.
Muraközi István: előbb tudni kellene, mit akar a kormány
Muraközi István, Berettyóújfalu fideszes polgármestere elújságolta, hogy részt vett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tanácskozásán, ahol szintén jelentős felháborodást váltott ki a polgármesteri bérek kérdése.
Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy jelenleg senki sem tudja pontosan, milyen tervei vannak a kormánynak az önkormányzati rendszerrel. Úgy véli, mielőtt tárgyalások kezdődnének, a kabinetnek világosan ismertetnie kellene elképzeléseit.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bércsökkentés mellett már olyan információk is megjelentek, amelyek szerint a polgármesteri tisztséget két ciklusban maximálnák. Véleménye szerint ez alapvetően befolyásolhatná a jövőbeni polgármester-jelöltek körét.
Mint mondta, ha valaki tudja, hogy legfeljebb tíz évig töltheti be a tisztséget, miközben más kereső tevékenységet nem folytathat, sokan el sem indulnak majd a választásokon.
Ha a Fidesz nyer, lesz szálloda – zsarolja a szavazókat a berettyóújfalui polgármester
Pajna Zoltán: előbb a konkrét javaslatokat kell látni
A vita végén Pajna Zoltán megjegyezte, nehéz közös álláspontot kialakítani addig, amíg nincs ismert tárgyalási anyag vagy konkrét kormányzati javaslat.
Emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzat korábban maga is kezdeményezett egyeztetéseket több fontos témában, például a TOP Plusz programok forráslehívásáról és a 2028–2034 közötti fejlesztési tervezésről.
Az elnök szerint az önkormányzati rendszer esetleges átalakításáról lehet és kell is vitatkozni, de ehhez pontos adatokra, hatástanulmányokra és szakmai érvekre van szükség. Hangsúlyozta, hogy az ilyen horderejű változtatások nem érzelmi alapon, hanem tények és tapasztalatok alapján hozhatók meg.
Pajna Zoltán végül úgy fogalmazott: ha a kormány valóban változtatni kíván az önkormányzati rendszeren, akkor azt átgondoltan, hosszú távú szempontok figyelembevételével kell megtenni. Hozzátette, hogy valamennyi szereplő közös érdeke elkerülni a rossz döntéseket és a később nehezen korrigálható zsákutcákat.
