Az Európai Bizottság elnökével 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint uniós forrás felszabadításáról állapodtunk meg – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken.
A kormányfő az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az egyik legfontosabb vállalásunk a választási kampányban az volt, hogy hazavisszük, feloldjuk azt a sok ezer milliárd forint uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek, a magyar vállalatoknak, a magyar közszolgáltatásoknak, egészségügynek, oktatásnak, közlekedésnek, szociális szférának.
Magyar Péter elmondta, hogy a magyar éves költségvetés 13 százalékát kitevő 16,4 milliárd euróból 4,4 milliárd euró a kohéziós forrás, amit a magyar kormány közlekedésfejlesztésre, egészségügyi beruházásra, szociális beruházásokra, környezetvédelmi beruházásokra, a kis- és középvállalatok támogatására tud költeni.
2,2 milliárd euró jut az oktatásra, a fejlesztésére és a kutatásra. 1,5 milliárd euró lesz fordítható az elektromoshálózat fejlesztésére, továbbá a kormány 2 milliárd eurót tud fordítani új vasúti szerelvények, új HÉV-szerelvények, a helyiérdekű vasút szerelvényeinek beszerzésére.
Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal minden olyan kérdésről megállapodtak, ami lehetővé teszi, hogy a magyar emberek hozzáférjenek a nekik járó forrásokhoz.
Április 12-én az emberek példátlan politikai felhatalmazást adtak a kormánynak, ahogy arra is felhatalmazást adtak, hogy hazahozzák a pénzeket, és beindítsák azt a gazdaságot, amely négy éve nem képes növekedni, amelyben a legmagasabb volt az infláció Európában, “ahol minden nap azért küzdünk jelenleg, hogy a közszolgáltatások ne omoljanak össze” – hangoztatta.
“A cél végig egyértelmű volt, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk”
– fogalmazott a kormányfő.
Kiemelte: a valódi ok, amiért az Európai Unió nem volt abban a helyzetben, hogy odaadja a Magyarországnak járó sok ezer milliárd forintot, a korrupció volt. A korrupciónak olyan foka volt, amely sokáig elképzelhetetlen volt az Európai Unióban és Magyarországon is. Emlékeztetett: ő a legelejétől fogva mondta, hogy ha Magyarország elfogadja az antikorrupciós intézkedéseket, ha felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, ha megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit, ha elfogadnak összeférhetetlenségi szabályokat, mint más országok, “akkor ezek a pénzek jönni fognak”.
Közölte: pár hét elég volt ahhoz, hogy megállapodjanak, hogy egy politikai megállapodást kössenek “erről az óriási mennyiségű uniós forrásról”.
Három-négy hét elég volt ahhoz, “amit Orbán Viktor és a leköszönő kormánya három-négy év alatt nem tudott elérni. Vagy nem is akart elérni, ezt nem tudjuk”
– vélekedett.
Brüsszelnek nem ideológiai elvárásai voltak Magyarországgal szemben az európai uniós források felszabadításakor, hanem pusztán a korrupció elleni “lehető legjobb fellépést” várta el – jelentette ki a miniszterelnök. Magyar Péter azt mondta: amit az Európai Bizottság elnöke kért az európai és a magyar adófizetők érdekében, az eddig is teljesíthető lett volna, ha az Orbán-kormány valóban a magyar emberek érdekében kormányzott volna.
Elmondta, a Tisza-kormány zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben és bizonyos esetekben a kértnél szigorúbb antikorrupciós intézkedéseket fog elfogadni. Példaként említette, hogy átalakítják és szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, ellenőrizhetővé teszik azt. Készen vannak a jogszabálytervezetekkel, amelyekben van egy olyan pont is; aki szándékosan valótlan adatot tüntet föl a vagyonnyilatkozatában, az két évig terjedő börtönnel büntethető – ismertette.
Bejelentette azt is, hogy a tárgyalás során átadta az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez (EPPO).
“Zéró toleranciát hirdetünk a korrupcióval szemben. Megszüntetjük azokat a lehetőségeket, hogy a közvagyont a hatalom kijátszhassa a saját zsebébe, vagy az oligarcháinak, vagy családtagjainak”
– fogalmazott.
Ez egy történelmi nap Magyarország számára, történelmi megállapodást tudtak elérni, és nagy örömmel dolgoznak közösen Magyarország és az Európai Unió jövőjéért, versenyképességéért – mondta a kormányfő, majd hozzátette: az elért politikai megállapodás nagyon erős jelzés.
“Hazavisszük ezeket a pénzeket, ahogy ígértük, Magyarország újjáépítésére, a gazdaság beindítására, a közszolgáltatások helyreállítására, fejlesztésére, a magyar vállalatok, a kis- és középvállalkozások versenyképességének megerősítésére” – tette hozzá a miniszterelnök.
Közölte, a tárgyalások az Európai Bizottsággal, a bizottsági vezetőkkel kizárólag a magyar uniós források befagyasztásának feloldásáról, az uniós pénzek hazahozataláról szóltak, “semmi más téma nem volt közöttünk”.
Magyar Péter kérdésre válaszolva közölte: a nyár végéig megszüntetik azon közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva), amelyek nem egyetemfenntartók. Az uniós források lehívásához szükséges mérföldkövet teljesítenek. A kormányfő közölte, a kekvák kapcsán az a megállapodásuk, hogy lesz egy átmeneti időszak 2027. augusztus 31-ig az egyetemeket felügyelő alapítványok kapcsán. Vannak olyan kekvák, amelyekhez kórházak tartoznak, de az egyetem önmagában is olyan intézmény, amelynél kell idő arra, hogy a tulajdonosi, működési struktúra átalakuljon – magyarázta.
A kormányfő közölte, azon kekvákat, amelyekhez nem tartoznak egyetemek, augusztus 31-ig megszüntetik, köztük az MCC-t is. Ezen kekvák közfeladatait át fogja venni az állam, vagy az új tulajdonos – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy garanciát szeretne kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban. Hozzátette: nem volt semmilyen “link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása, vagy az első fejezet megnyitása között. Hangsúlyozta, az ukrán és a magyar fél között szakértői szinten már zajlanak a tárgyalások. Kiemelte, készítettek egy 11 pontos, jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szóló javaslatot, ennek a teljesítését várják el az ukrán féltől.
Technikai szinten nagyon bíztatóak a tárgyalások – közölte, megjegyezve: reméli, hogy hamarosan lezárják az egyeztetéseket és Ukrajna garanciát ad rá, hogy a 11 pontot átülteti a saját jogszabályaiba. Kiemelte, továbbra is fenntartja azt az ajánlatát, hogy ezen ügyek lezárása után valahol Ukrajnában, de lehetőleg Kárpátalján szívesen találkozik egy politikai megállapodásra az ukrán elnökkel. Készek vagyunk egy új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban. Mi minden szomszédunkkal szeretnénk jó viszonyban lenni- jelentette ki.
Újabb kérdésre válaszolva kifejtette:
az Orbán-kormány idején Sulyok Tamás köztársasági elnöknek nem volt problémája a jogállamisággal, most azonban már van, amikor saját pozícióját, sok milliós forintos fizetését félti. Magyar Péter arra reagált, hogy az államfő az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult, miután a kormányfő többször is lemondásra szólította fel.
A miniszterelnök azt mondta, most, a valaha volt legnagyobb részvétellel lezajlott a parlamenti választás után, amelyet a Tisza-párt nyert meg olyan magas szavazati aránnyal, amelyre 1990 óta nem volt példa, a köztársasági elnök elkezdte félteni a demokráciát, jogállamiságot, miközben semmi baja nem volt Orbán Viktor kormányzása alatt.
Hozzátette, “a leköszönő elnöknek, Orbán Viktor bábjának” semmi problémája nem volt akkor a jogállamisággal, amikor több ezer kiskorú gyermeket tettek tönkre a gyermekvédelemben, amikor kiüresítették és tönkretették a magyar jogállamiságot, mindenhová a bábjait ültette a hatalom. De most, amikor a saját pozícióját, sok millió forintos fizetését félti, “akkor rögtön kényes lett az ügyvéd úr” és elrohant a Velencei Bizottsághoz. Sok sikert kívánok! – hangoztatta.
Magyar Péter azt üzente Sulyok Tamásnak, május 31-ig még van ideje lemondani és a megmaradt méltóságával távozni.
