A kegyelmi ügyben kedden nyilvánosságra hozott igazságügyi minisztériumi dokumentumok alapján Magyar Péter miniszterelnök azt állítja: Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét.
A kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be az ügy iratait, és azt hangsúlyozta, hogy szokatlan körülménynek tartja: a köztársasági elnöki kegyelemről szóló döntés és annak miniszteri ellenjegyzése ugyanazon a napon történt meg.
Magyar Péter szerint a kegyelmi eljárásban két ügycsoport futott párhuzamosan: az egyik a köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltek ügye volt, ide tartozott K. Endre kérelme is, a másik pedig a Hunnia-per elítéltjeinek kegyelmi kérvénye. Elmondása szerint utóbbi ügyben komoly politikai lobbi zajlott annak érdekében, hogy több elítélt is kegyelmet kapjon.
A miniszterelnök ismertetése szerint az Igazságügyi Minisztérium összesen 49 terhelt 48 ügyét terjesztette fel a köztársasági elnökhöz. K. Endre esetében a kegyelmi főosztály nem javasolta a kegyelem megadását. Az akkori miniszter, Varga Judit végül három esetben támogatta a kegyelmet, a többi ügyet – köztük K. Endréét is – felterjesztette anélkül, hogy azt javasolta volna.
Novák Katalin volt a hunyó?
Magyar Péter azt mondta, példátlan, hogy K. Endre ügyében a kegyelmi határozatot ugyanazon a napon írta alá Novák Katalin köztársasági elnök és ellenjegyezte Varga Judit. Kiemelte: az esetek döntő többségében a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter javaslatának megfelelően dönt, és az ellenjegyzésig egy több lépcsős eljárás vezet.
Mint elmondta, K. Endre ügyében az első dokumentum 2023. április 14-én készült el a minisztériumban, majd április 17-én született meg az a feljegyzés, amelyben nem javasolták a kegyelmet. Másnap már Varga Judit aláírásával került a dokumentum a köztársasági elnökhöz. A kegyelmi döntést végül április 27-én keltezték, és azt még aznap ellenjegyezte a miniszter.
A kormányfő szerint ez azért szokatlan, mert normál esetben a köztársasági elnöki döntés után az irat visszakerül a minisztériumba, ahol újra végigmegy a hivatalos szolgálati úton: a kegyelmi főosztályon, az államtitkáron, majd a miniszteri kabineten keresztül jut el az igazságügyi miniszterhez. Ez most szerinte elmaradt.
Magyar Péter azt is állította, hogy a Hunnia-per elítéltjeinek ügye és K. Endre kérelme 2023. április 27-én találkozott a Sándor-palotában, a Köztársasági Elnöki Hivatal külön kérésére felgyorsított eljárásban. Szerinte a Ferenc pápa látogatása előtti napon a köztársasági elnök tíz esetben is megváltoztatta az igazságügyi miniszteri előterjesztést, és kegyelmet adott.
Varga Juditot megvezethették
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy több forrásból – a Köztársasági Elnöki Hivatal egykori dolgozóitól, az Igazságügyi Minisztériumból, valamint fideszes körökből – jutottak hozzá olyan információkhoz, amelyek szerint komoly politikai nyomás nehezedett a döntéshozókra. Azt mondta, az is felmerül, hogy Varga Juditot nem tájékoztatták arról, hogy a K. Endre-ügyet is tartalmazza az aláírásra elé tett dokumentumcsomag.
Szavai szerint két lehetőség képzelhető el: vagy a kormány, illetve annak szűk köre tárgyalta K. Endre ügyét is a Hunnia-perrel együtt, vagy az akkori igazságügyi minisztert egyszerűen félrevezették. Mint fogalmazott, „ki is mondhatjuk, átverték, csőbe húzták”, bár ezt százszázalékos bizonyossággal nem tudja kijelenteni.
Magyar Péter szerint az ügyben egyre több részlet áll össze, de a teljes képhez szerinte a leköszönő köztársasági elnök nyilvánosságra hozandó iratai is szükségesek. Ennek érdekében országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezik, amely előtt kötelező lenne megjelenni az érintetteknek.
Változtatnak a jogszabályokon
A miniszterelnök bejelentette: a jövőben módosítanák a jogszabályokat, hogy pozitív kegyelmi döntés esetén – ha azt az igazságügyi miniszter is ellenjegyzi – nyilvánosságra kelljen hozni a kegyelmi határozatot és a kegyelemben részesült nevét.
K. Endre ügyével kapcsolatban Magyar Péter arról is beszélt, hogy a férfi már reintegrációs őrizetben volt, amikor kegyelmet kapott, ezért szerinte valószínűbb, hogy nem a nyugdíjjogosultság miatt kérte azt, hanem azért, mert tovább akart dolgozni gyerekekkel. A kegyelem ugyanis mentesítette volna a jogerős ítéletben szereplő, kiskorúakkal való foglalkozástól eltiltó rendelkezés alól.
A miniszterelnök szerint az ügyben szerepet játszó dokumentumokból az is kiderül, hogy több iskolaigazgató méltatta K. Endrét a kegyelmi kérvény támogatásakor. Ezeket a nyilatkozatokat úgy értékelte: „Valójában szembeköpték az áldozatokat.”
A sajtótájékoztató végén Magyar Péter úgy fogalmazott: eljött az ideje annak, hogy megszólaljanak azok is, akiket az ügyben szerinte felhasználtak vagy háttérbe toltak. Mint mondta, „ideje lenne pár embernek megszólalnia, akit belerángattak, aki mögé bebújtak, akit megaláztak maguk helyett az urak.”
