Átadta az elismeréseket Papp László Debrecen város napja alkalmából

Átadta az elismeréseket Papp László Debrecen város napja alkalmából

Helyi hírek

Bár még mindig választási lázban ég Debrecen, azért ne feledkezzünk el azokról sem, akiket idén díjazott a város.

Debrecen város napja alkalmából 2026. április 11-én ünnepi közgyűlést tartott Debrecen képviselő-testülete a Kölcsey Központban. Az eseményen díszpolgári címeket, Pro Urbe és Déri Frigyes-díjakat adott át Papp László polgármester.

Dr. Papp László személyesen és a város nevében is kifejezte elismerését és köszönetét a díjazottaknak azért, hogy mindannyian mintaadó elköteleződéssel, inspiráló lelkesedéssel, innovatív gondolkodással, bölcs vezetői szemlélettel, kitartóan munkálkodnak évtizedek óta saját szakmai pályájuk mellett Debrecenért is.

Kívánom, hogy Debrecen továbbra is legyen a lehetőségek városa, a tudás városa, a közösség városa! Egy olyan hely, ahol jó élni, dolgozni és jövőt építeni. Isten éltesse Debrecent! Isten éltesse az kitüntetetteket!

– ezzel zárta beszédét a polgármester, majd sor került a város elismeréseinek átadására.

Átadta az elismeréseket Papp László a város napja alkalmából

Díszpolgárok

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város és polgárai anyagi, szellemi és erkölcsi gyarapodásában, fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerző, a város tekintélyét erősítő életmű elismeréseként Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott prof. dr. Balla József egyetemi tanárnak, a Belgyógyászati Klinika igazgatójának, a Nephrológiai Tanszék vezetőjének és Bartha Eleknek, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara professor emeritusának.

Prof. Dr. Balla József a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1984-ben. 1988 és 1994 között az Amerikai Egyesült Államok Minnesotai Egyetemén kutatóorvosként dolgozott, és akkori munkájáért elnyerte a The Excellence in Clinical Research Award-ot (Klinikai Kutatási Kiválósági Díj), ezzel a Washington Post hasábjaira került. Hazatérése után a Debreceni Egyetemen saját kutatólaboratóriumot hozott létre.

Az elmúlt 30 év alatt munkatársaival a debreceni Vaszkuláris Biológiai Kutató Laboratóriumot a terület egyik nemzetközi központjává emelte. A kétezres években többek közt az érelmeszesedéssel kapcsolatos folyamatokat kutatta, valamint olyan szabályozórendszereket fedezett fel, melyek aktiválásával kivédhetőek a kóros sejttranszformációk, az erek és a szívbillentyűk meszesedése.

Tehetséges tanítványai közül kiemelhető olyan, aki az Amerikai Nephrológus Társaság elnöki posztját nyerte el. Vezető szerepet tölt be a vesebetegségek diagnosztikájához és kezeléséhez, valamint a szervpótláshoz kapcsolódó technikák magyarországi befogadtatásában. A tudományos és társadalmi fejlődés előmozdítása iránt elkötelezett Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a többek közt az orvostudományi kutatások ösztönzésével foglalkozó Academia Europaea tagjává választották.

Bartha Elek professor emeritust egyetemista kora óta szoros szálak fűzik a magyar népi kultúrához, a keresztény hitélet hagyományaihoz, Debrecen városához, a Debreceni Egyetemhez. Okleveles etnográfusként végzett a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1980-ban. 1983-ban doktorált, 1990-ben kandidátusi disszertációját védte meg az irodalomtudományok, illetve a folklór területén, 2002-ben pedig akadémiai doktori értekezését.

Fő kutatási területén, a néprajzon és vallástudományon belül a vallási néprajz, a kulturális ökológia, a folklór, a köztes-európai térség és a Balkán népei jelentik azon szűkebb témákat, ahol nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos tevékenységet fejtett ki. Munkásságának elismeréseként 1989-ben megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díját, 2014-ben Debrecen Város Csokonai-díját, valamint 2004-ben a finnországi Kalevala Társaság külföldi tagjává választotta. 2021-ben Megyei Prima Díjban, Debrecen Város Pro Urbe Díjában, Györffy István-díjban részesült, valamint megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. Közéleti tevékenysége is igen jelentős. 2013-tól 2025 végéig a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese volt.

Pro Urbe díjasok

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város fejlődését és jó hírnevét növelő, a helyi közösség javát szolgáló, évtizedeken keresztül kifejtett, közmegbecsülést érdemlő tevékenység elismeréseként Debrecen Város Pro Urbe Díját adományozta Aranyi Imrének, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatójának, Asbóth Anikó tanácsadónak, a Vojtina Bábszínház korábbi igazgatójának és Radics László mézeskalácsos népi iparművésznek, a népművészet mesterének.

Aranyi Imre több mint négy évtizede elkötelezetten szolgálja Debrecen város közösségét pedagógusként és iskolavezetőként. Munkássága szorosan összefonódott a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium történetével, amely 1996 óta az ő irányítása alatt vált nemcsak az ország egyik legeredményesebb középiskolájává, hanem Debrecen oktatási értékeinek hiteles képviselőjévé is. Vezetői hitvallásának középpontjában a diákok állnak: a tudás, az értékek és a közösség iránti felelősség átadása.

A Debreceni Tankerületi Központban középiskolai igazgatói munkaközösség-vezetőként segíti vezetőtársai szakmai munkáját, emellett a Debreceni Oktatási Tanács tagjaként aktívan részt vesz a város köznevelési stratégiájának alakításában. Személyes példamutatása, embersége és következetes értékrendje generációk számára jelent iránytűt. Pedagógusi és vezetői munkájával maradandó értéket teremtett Debrecen számára, hozzájárulva ahhoz, hogy a város neve a minőségi oktatással, tehetséggondozással és a közösség iránti felelősséggel forrjon össze.

2015-ben Debrecen Város Közoktatásáért Díjban részesült, 2019-ben megkapta a Debreceni Egyetem Jausz Béla-díját, 2022-ben Apáczai Csere János-díjjal ismerték el munkáját. 2023-ban városi és intézményi elismerésben részesült a Fazekas-gimnázium alapításának 150. évfordulója alkalmából, 2025-ben pedig Nemzedékek Jövőjéért Díjat kapott.

Asbóth Anikó neve több mint öt évtizede elválaszthatatlan a Vojtina Bábszínház történetétől és Debrecen kulturális életének alakulásától. Pályája 1975-ben kezdődött, amikor fiatal alkotóként az alapítók között csatlakozott a még amatőr keretek között működő Vojtina Bábegyütteshez.

Már ekkor megmutatkozott következetes hivatástudata, érzékenysége és szakmai elkötelezettsége, amely később az intézmény arculatát és fejlődési irányát is meghatározta. 1981-ben tanító-népművelő diplomát szerzett, majd bábszínészi végzettséget, így művészi és pedagógiai tudása szervesen kapcsolódott össze. Munkásságának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a gyermekek iránti nevelői felelősséget sosem választotta külön a színházi alkotómunkától: számára a bábszínház egyszerre jelentett játékot, tanítást, közösségépítést és értékközvetítést. 1993. október 1-jén nevezték ki a bábszínház igazgatójává.

Irányítása alatt a korábbi együttes professzionális színházi közösséggé fejlődött. Tudatos társulatépítéssel, átgondolt repertoárral és stabil szakmai háttér megteremtésével biztos alapokra helyezte az intézmény működését. Mindezt úgy valósította meg, hogy közben megőrizte a Vojtina alapértékeit: a mese iránti tiszteletet, a gyermeki világ elfogadását és a közösségi élmény elsődlegességét. 2014-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet, a 2017-es esztendő a Blattner Géza-díjat, illetve a Debrecen Kultúrájáért Díjat hozta el számára, 2018-ban pedig Debrecen Város Csokonai-díjában részesült.

Radics László a nagy múltú debreceni mézeskalácsos mesterség országosan legjelentősebb képviselője. Annak a népi kézműves hagyománynak a minőségi továbbéltetője, amely a debreceni Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos mester nevéhez fűződik és a város egyik szimbólumává vált. Radics László a mesterséget apósától, a hajdúböszörményi Pázmándy Lászlótól tanulta. A családi örökség ápolásában az elmúlt négy évtizedben felesége is elválaszthatatlan társa, akinek segítsége nélkül nem lehetne fogalom a Radics-mézeskalács.

Radics László életében a mézeskalácsosság magas színvonalú művelése mellett az önzetlen tudásátadás is jellemző. Iskolákban, óvodákban a mai napig is nagy szeretettel vezet kézműves foglalkozásokat, türelmesen foglalkozik minden korosztállyal. Népszerűsíti a mézeskalácsos mesterséget, a hagyományokat, a város kulturális értékeit.

A Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek megalakulása óta tagja. Szakbizottsági vezetőként feladatot vállal éppen úgy, ahogyan a Népművészeti Egyesületek Szövetsége mézeskalácsos szakmai bizottságában is. Több cikluson keresztül a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműves tagozatának alelnöke volt. 1993-ban népi iparművész címet kapott, 2015 óta a népművészet mestere, 2010-ben Debrecen Város Csokonai-díja, 2019-ben pedig Megyei Prima Díj elismerésben részesült.

Déri Frigyes-díjasok

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi közösség javát szolgáló, a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági életben elért kiemelkedő eredményért, a város fejlődéséhez, gyarapodásához és nemzetközi elismertségéhez történő hozzájárulás elismeréseként Debrecen Város Déri Frigyes-díját adományozta Miklóssy Ferencnek, a KEVIÉP Kft. ügyvezetőjének, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Vaszkó Lászlónak, a V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetőjének.

Miklóssy Ferenc közgazdász, mérnök-közgazdász. Több évtizedes szakmai és közéleti munkájával meghatározó szerepet tölt be a hazai vízügyi és gazdasági életben. Pályafutását a vízügyi ágazatban kezdte, ahol jelentős tapasztalatokat szerzett tervezés, kivitelezés és vízkárelhárítás területén, valamint fontos szerepet játszott a gépesítési fejlesztésekben.

A Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, majd a KEVIÉP Kft. vezetőjeként számos hazai és nemzetközi infrastrukturális és környezetvédelmi beruházás megvalósítását irányította. Kiemelkedő közéleti tevékenysége révén hosszú évek óta a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara meghatározó vezető tisztségviselője.

Aktívan hozzájárult a gazdasági szereplők, az egyetemi szféra és a kormányzati oldal együttműködésének erősítéséhez, különösen Debrecen és a régió fejlődése érdekében. Munkásságát rangos elismerésekkel jutalmazták, többek között Debrecen díszpolgári címével, Pro Urbe Díjával és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának díjával. Szakmai életútja és közösségépítő tevékenysége példaértékű.

Vaszkó László Kelet-Magyarország agrárrégió jellegére alapozva 1992-ben megálmodta és sikerre vitte Magyarország egyik meghatározó, évenként megrendezett agrár- és élelmiszeripari kiállítását, a Farmer-Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásárt, melynek szervezője az általa alapított V-Trade Kiállítások Kft. A Farmer-Expót 2026-ban már 35. alkalommal rendezik meg. Az esemény jelentős hatással van a térség agrárvállalkozásainak fejlődésére.

Vaszkó László – felismerve a térség gazdasági igényeit – a Farmer-Expón kívül Debrecenben több jelentős szakkiállítást is szervezett. Ezek közé tartozik a Hajdú-Ép, amely építési és lakberendezési témákra fókuszál, valamint az EnergoExpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia, amely az energetikai szektor szakkiállítása. A V-Trade Kiállítások Kft. 1992 óta összesen csaknem 100 eseményt rendezett, melyek keretében mintegy 300 üzleti és tudományos konferenciát is tartottak.

A három és fél évtized alatt összesen 1 millió 300 ezer látogató érdeklődésére számot tartó eseményeken kiállító 12 ezer cég, illetve vállalkozás 540 ezer négyzetméternyi kiállítási területet igényelt. A Vaszkó László által alapított vállalkozások jelenleg mintegy 100 munkavállalónak biztosítanak megélhetést.