Árpa Attila pályája kívülről látványos sikertörténet: televíziós vezető, színész, producer, rendező. Az Én és a pénz beszélgetésében azonban nem a csillogás kerül a középpontba, hanem az a sajátos viszony, amelyet a pénzhez alakított ki az évek során.
Luxusautók, realityműsorok, filmes kockázatok és személyes mélypontok rajzolnak ki egy olyan történetet, amelyben a pénz hol eszköz, hol teher, hol pedig egyszerűen csak egy szükséges feltétel a szabadsághoz.
Árpa Attila a pénzről és a gazdagságról
A beszélgetést M. Kiss Csaba Oscar Wilde egyik híres idézetével indítja:
“Amikor fiatal voltam, azt hittem, hogy a pénz a legfontosabb dolog az életben. Most, hogy öreg vagyok, már tudom.”
Árpa Attila gyorsan egyértelművé teszi: számára a pénz soha nem volt az élet központi kérdése.
“Soha nem gondoltam azt, hogy a pénz a legfontosabb dolog az életemben.”
Elmondása szerint voltak időszakok, amikor a pénz hiánya komoly problémát jelentett, ilyenkor természetesen a prioritások élére került. De még ezekben a helyzetekben sem tekintette végső célnak. Inkább praktikus kérdésként gondolt rá: egy feladat, amelyet meg kell oldani.
A boldogság mércéjét egészen máshol látja. Ha a számlák ki vannak fizetve, tele a hűtő, és marad egy kis pénz arra, hogy örömet szerezzen valakinek, szerinte már rendben vannak a dolgok.
Miért adta el a sportautóit?
A kilencvenes évek végén, amikor az RTL indulásakor a televízió vezetőségéhez tartozott, Árpa Attila életében a luxusautók is megjelentek. Volt Porsche, Bentley és egy Lotus is a garázsában.
A tapasztalat azonban hamar kijózanító lett. Azt mondja, hamar rájött, hogy a drága autók nem teszik boldogabbá az embert.
“Elég hamar rájöttem arra, hogy ez nem tesz boldoggá, sőt talán még rontja is az élet színvonalát.”
Szerinte egy olyan társadalmi közegben, ahol sokan nehéz körülmények között élnek, a luxus feltűnő mutogatása egyszerűen visszatetsző. Ma már inkább egy húszéves terepjárót vezet, miközben néhány különleges autót inkább csak hobbi tárgyként tart meg.
Csodaautók a garázsban
A szenvedély azonban nem tűnt el teljesen. A garázsban ma is áll néhány különleges jármű, de ezek inkább érzelmi értékkel bírnak.
Ilyen például egy felújított Volkswagen Bogár, amely a fiatalkorát idézi fel, vagy egy Alfa Romeo Spider, amely a Diploma előtt című film ikonikus autója volt.
A hangsúly már nem a státuszszimbólumokon, hanem az élményen van. Motorozni például ma is szenvedélyesen szeret, ezért tart meg egy Ducati motort.
Gyerekkori történet a talált pénzről
A pénzhez való viszonyát egy müncheni gyerekkori élmény is formálta. Egy játszótéren talált egy százmárkás bankjegyet, amely akkoriban hatalmas összegnek számított.
Amikor azonban megmutatta a barátainak, többen azonnal azt állították, hogy a pénz az övék. A történetből hamar világossá vált számára, milyen erősen képes a pénz befolyásolni az emberi kapcsolatokat.
A végén megtartotta a pénzt – és gyerekfejjel rengeteg édességet és játékot vásárolt belőle –, de az élmény maradandó tanulságot hagyott benne.
Münchenből Magyarországra
Árpa Attila Münchenben született, ahol szülei a hatvanas évek végén telepedtek le. A család eredetileg csak átmeneti állomásként tekintett a városra, de végül hosszabb időre ott maradtak.
Tizenhat éves koráig Németországban élt, majd cserediákként az Egyesült Államokba került, később pedig Magyarországon folytatta tanulmányait.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolára is felvették, de végül nem fejezte be, mert közben elindult a kereskedelmi televíziózás Magyarországon.
Fiatalon az RTL vezetői székében
Az RTL indulásakor egészen fiatalon került vezetői pozícióba. Azt mondja, a tapasztalat hiánya ellenére előnyt jelentett, hogy gyerekkora óta német kereskedelmi televíziót nézett, így intuitív módon értette a műfaj működését.
Az akkori fizetése a saját visszaemlékezése szerint kifejezetten magas volt a magyar viszonyokhoz képest. Mégsem tekintett rá különleges sikerélményként: inkább egy újabb állomás volt a pályáján.
Miért vállalta el a Nagy Ő-t?
Pályája egyik legismertebb epizódja a Nagy Ő című realityműsor volt. A döntést azonban nem pusztán a hírnév vagy a szórakoztatás motiválta.
Édesanyja súlyos betegsége idején komoly anyagi bizonytalanság merült fel a kezelés költségei miatt. Ebben a helyzetben fogadta el a műsor ajánlatát.
A szereplés végül több szempontból is fordulópont lett az életében.
Mennyit keres egy színész egy hollywoodi filmben?
A beszélgetés során szóba kerülnek a filmes gázsik is. Árpa Attila szerint sokan azt gondolják, hogy egy hollywoodi produkcióban való szereplés automatikusan hatalmas bevételt jelent.
A valóság gyakran más. Egy magyar színész napi gázsija egy ilyen produkcióban körülbelül 150–350 ezer forint között mozog, ami sokszor kevesebb, mint amit egy hazai sorozatban kereshet.
A színészi pálya egyik sajátossága, hogy a jövedelem erősen hullámzó: lehetnek rendkívül sűrű évek, majd hosszabb időszakok kevés munkával.
Árpa Attila mint márka
A celebek és az üzlet kapcsolatáról is szó esik. Árpa Attila szerint a nyilvános szereplés világában az ember óhatatlanul márkává válik.
Szponzorációk, bartermegállapodások, reklámszerződések mind ennek a rendszernek a részei. A színész azonban hangsúlyozza: a legnagyobb luxus számára az, hogy sok ajánlatra egyszerűen nemet mondhat.
“A legnagyobb luxus az, hogy sokszor nemet tudok mondani.”
A siker igazi ára
A beszélgetés végén Árpa Attila úgy fogalmaz: a pénz legnagyobb értéke nem a luxus, hanem a biztonság. Az a nyugalom, amikor az ember tudja, hogy ki tudja fizetni a számláit, és marad mozgástere az életben.
A valódi szabadság szerinte nem a drága autókban vagy villákban rejlik, hanem abban a felismerésben, hogy már nincs szükség ezekre ahhoz, hogy jól érezze magát.
