Dr. Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke február utolsó hetében, a Debreceni Egyetemen, a HATÉKONYSÁG 2026 Konferencia & Kiállítás előadójaként a talajállapot, a klímaváltozás és az emberi egészség összefüggéseire hívta fel a hallgatóság figyelmét. Előadásának központi gondolata szerint, a talaj állapota nem csupán agrárkérdés, hanem élelmiszerbiztonsági és egészségügyi ügy is.
A szakember egy friss tanulmányra hivatkozva elmondta: a világ talajainak mintegy 75 százaléka már degradálódott, és 2050-re ez az arány 90 százalék fölé emelkedhet. Magyarországon a talajok kétharmadát érinti valamilyen probléma. A klímaváltozás, az oktalan talajművelés és az egyoldalú növényhasználat együttesen gyorsítja a folyamatot. A változékony időjárás miatt egyre gyakoribb az erózió és a defláció. A gazdaságuk térségében például háromszorosára nőtt a 100 km/órát meghaladó szeles napok száma, ami jelentősen fokozza a szélerózió veszélyét. A csapadékeloszlás szélsőséges: hónapokig tartó aszályt követhet egyetlen óra alatt lehulló 100 milliméter eső. Ha a talaj szerkezete nem megfelelő, a víz nem beszivárog, hanem lemos mindent. Somogyban ma már láthatók olyan domboldalak, ahol az elmúlt évek intenzív művelése miatt az altalaj is eltűnt, helyenként homok vagy pannon üledék került a felszínre.
Nem csak az Alföld érintett
Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozás hatásai nem korlátozódnak az Alföldre. Egy, az Országos Meteorológiai Szolgálattal publikált térkép alapján Somogy és Komárom térségének vízellátottsága alig különbözik az Alföld egyes részeitől. A 2025-ös csapadékadatok szerint a téli hónapokban is jelentős hiány mutatkozott, míg június–július–augusztusban összesen 80,3 milliméter csapadék hullott. Ugyanebben az időszakban a kukorica vízigénye 350–370 milliméter lenne. A különbség jól mutatja a jelenlegi termesztési szerkezet sérülékenységét.
A talajélet kulcsszerepe
Dr. Gergácz Zoltán szerint a talaj szervesanyag-tartalma alapvetően az ott élő mikroorganizmus-közösség – a talajmikrobiom – állapotától függ. Már kis mennyiségű szervesanyag talajba juttatása is érdemben befolyásolhatja a légköri szén-dioxid koncentrációt, hiszen a fotoszintézis során megkötött szén a talajban raktározható.
A mikrobiom egy adott helyen élő, jól körülhatárolható mikroorganizmus-közösség. Az előadó hangsúlyozta: ha a talaj mikrobiomját nem sikerül helyreállítani, az egész tápláléklánc sérül – a növény, az azt fogyasztó állat,
végső soron az ember is.
A talajélet pusztulásának fő okai között az intenzív talajművelést, a túlzott taposást, a monokultúrás vagy szűk vetésforgót, valamint a túlzott műtrágya- és növényvédőszer-használatot említette. Ezek együttesen csökkentik a biológiai aktivitást, rontják a tápanyagkörforgást, és növelik a kórokozók felszaporodásának esélyét. Az előadó kiemelte: ha savanyítjuk a talajt, a kationok felvétele zavart szenved – ezt a szakirodalom már 1946 óta ismeri. A pH-érték változása jelentősen befolyásolja a mikro- és makroelemek hasznosulását. A túlzott vagy aránytalan lombtrágyázás szintén felboríthatja az elemek közötti egyensúlyt.
Talaj, toxinok, egészség
Az előadás egyik hangsúlyos üzenete az volt, hogy a talajdegradáció és az emberi egészség között is kapcsolat van. A kórokozó gombák – például az Aspergillus vagy a Fusarium – toxintermelése komoly állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. A szakember 20 éves takarmányozási tapasztalata alapján kiemelte: a toxinproblémák hosszú ideje jelen vannak az állattartásban, és ezek hatásmechanizmusa az emberi szervezetben sem különbözik lényegesen. Hivatkozott olyan kutatásokra is, amelyek a talaj pH-viszonyai és egyes népbetegségek – például a csontritkulás – területi előfordulása között találtak összefüggést.
Gyakorlati válaszok: regeneratív szemlélet
A megoldás alapja a talaj fedettségének biztosítása – lehetőleg élő gyökérrel –, a bolygatás minimalizálása és a vegyszerek célzott, indokolt használata. Fontos a biodiverzitás növelése: az általa vezetett gazdaságban 2025-ben 18 különböző növényt termesztettek, ami csökkenti a termelési kockázatot és javítja a talajéletet. A direktvetéses technológiák alkalmazásával – a talaj forgatása nélkül – megőrizhető a talajszerkezet. A sortávolságok módosításával (például gabonánál 12,5-ről 25 centiméterre) kedvezőbb térállás alakítható ki. A szerves trágya kezelését komposztálás irányába vitték el: a beltartalom stabilizálásával „mikrobiombombát” hoznak létre, amelyből hektáronként 4–5 tonna is elegendő, szemben a korábbi 25 tonnával. Ez sekélyen bedolgozható vagy takarónövénnyel kombinálva a felszínen hagyható. A precíziós terménytárolás szintén kulcselem: 13 Celsius-fok körüli hőmérsékleten nem alakul ki zsizsikfertőzés és mikroszkopikus gombaszaporodás. A hűtés költsége tonnánként 260–280 forint, ami eltörpül a vegyszer költségek mellett. Előadása végén Dr. Gergácz Zoltán hangsúlyozta: a talaj nem pusztán termőközeg, hanem élő rendszer. Ha ezt a rendszert sikerül helyreállítani és fenntartani, az nemcsak a mezőgazdaság hatékonyságát, hanem a teljes tápláléklánc biztonságát is szolgálja.
– Szöőr Bea –
Fotó: Frank Yvette
