Folyamatosan fiatalodik a debreceni buszpark, közben napirenden van az 1-es villamos teljes felújítása, és készül a 3-as villamos megvalósíthatósági tanulmánya is. A Debreceni Napnak Tóth Szabolcs, a DKV Zrt. vezérigazgatója beszélt a tervekről, a reptéri járatokról és a vármegye- illetve országbérlet hatásáról is.
Forgalomba álltak az új buszok
A vezérigazgató elmondta: tíz új, szóló autóbusz érkezett, amelyek vasárnap álltak üzembe. Ezek a régi Volvo járműveket váltják ki.
Mivel a DKV vegyes fordákban közlekedteti a buszokat, az új járművek nem egyetlen vonalon jelennek meg, hanem gyakorlatilag a város szinte minden pontján feltűnnek majd.
A társaság leghosszabb útvonala jelenleg a 37-es, amely Haláp irányába közlekedik. Tóth Szabolcs emlékeztetett: a DKV Debrecen közigazgatási határán belül szolgáltat, és Haláp a városközponttól legtávolabb eső pont ezen a területen.
Jön az 1-es villamos felújítása
Bár a buszpark évről évre megújul, a megállók fejlesztése összetettebb kérdés. A buszmegállók az önkormányzat tulajdonában vannak, a DKV azokat használja.
A villamosmegállók esetében azonban komolyabb fejlesztés jöhet: az 1-es villamosvonal teljes rekonstrukció előtt áll. A tervek szerint a beruházás négy-öt éven belül lezárulhat. A projekt része lesz a megállók akadálymentesítése és az utastájékoztatási rendszer cseréje is.
Hol tart a 3-as, és lesz-e 4-es villamos?
A korábban emlegetett 3-as villamos ügyében a következő lépés a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése lesz, pályázati forrás bevonásával. Ez határozza majd meg, pontosan merre és milyen formában lenne érdemes kiépíteni az új vonalat.
A 4-es villamos kérdése egyelőre távlati terv, de a vezérigazgató szerint szükség lehet rá. Úgy látja, a keleti és a déli városrészek gyorsabb belvárosi összekötése indokolt, különösen a déli ipari park irányába.
A Debreceni Nemzetközi Repülőtér kiszolgálása kapcsán Tóth Szabolcs elmondta: a DKV jelenleg is üzemelteti az Airport-járatokat. A sűrítés a légiforgalom alakulásától függ – ha több járat indul és érkezik, a közösségi közlekedés is alkalmazkodni fog.
Intermodális központ
A helyközi autóbusz-állomás nem a DKV kezelésében van, azt a helyközi járatok használják. A vezérigazgató szerint azonban egy intermodális központ kialakítása mindenképp indokolt lenne.
Ez nemcsak a helyközi buszoknak jelentene korszerűbb és nagyobb kapacitású végállomást, hanem a vasúti, helyközi és helyi közlekedés közötti átszállást is gördülékenyebbé tenné. A Petőfi tér térsége a DKV számára is fontos indítóhely, így a fejlesztés a városi közlekedést is érintené.
60 százalékkal esett vissza a DKV-bérletek száma
A vármegye- és országbérlet bevezetése jelentős hatással volt a társaság bevételeire. Tóth Szabolcs szerint erre számítottak: a DKV-bérletek darabszáma mintegy 60 százalékkal csökkent.
A legnagyobb arányban a diákok váltottak a kedvezőbb árú konstrukciókra. Az 1890 forintos havi vármegye- és országbérlet Debrecen és akár Budapest között is utazási lehetőséget biztosít, nemcsak vasúton, hanem helyközi és helyi járatokon is.
A tapasztalatok szerint az átvándorlás nagyjából fele-fele arányban történt: körülbelül 50 százalék a vármegyebérletet, a többi pedig az országbérletet választotta.
Melyik DKV-bérlet maradt versenyképes?
A vezérigazgató szerint az általános DKV-bérlet továbbra is népszerű: ára alacsonyabb, mint az országbérleté. Ezért ezt a típust még mindig jelentős számban vásárolják az utasok.
A következő évek így egyszerre szólnak járműcseréről, villamosfejlesztési tervekről és a megváltozott bérletpiaci környezethez való alkalmazkodásról a debreceni közösségi közlekedésben.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Debreceni Nap Google News oldalán is!
