Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt Kapitány István, a Tisza Párt frissen bejelentett gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője, aki arról beszélt, miért lépett be a politikába, hogyan látja a magyar gazdaság helyzetét, valamint részletesen kifejtette álláspontját az energiapolitikáról, a rezsicsökkentésről és a Paks II. beruházás jövőjéről.
Kapitány István 2024-ben, 37 év után távozott a világ ötödik legnagyobb olajcégének számító Shell globális alelnöki posztjáról. A műsorban elmondta: egy évvel ezelőtt még bizonytalan volt abban, hogy politikai pályára lépjen-e, azonban a magyar gazdaság állapota végül erre a döntésre juttatta.
„A magyar gazdaság stagnál, 3 éve stagnál, és előtte sem funkcionált olyan jól” – fogalmazott. Véleménye szerint Magyarország lemaradt az Európai Unióhoz való felzárkózásban. Úgy vélte, olyan magyar üzletemberként, aki bejárta a világot és nagyvállalatokat vezetett, kötelességének érezte, hogy segítse az ország fejlődését azzal a tudással, amelyet 37 év alatt szerzett Amerikában, Németországban, az Egyesült Királyságban és Közép-Kelet-Európában.
Kapitány szerint a kormány túlzottan külső tényezőkre hárítja a gazdasági problémák okait, legyen szó a Covid-járványról, a német gazdaság helyzetéről vagy a háborúról. „Az üzleti életben ilyenkor mindig azt kérdezzük: mi van a versenytársakkal?” – mondta, hozzátéve, hogy más közép-kelet-európai országok, például Lengyelország jóval eredményesebben teljesítenek.
Felidézte: Lengyelországból évente mintegy 75 ezer ember tér haza, miközben körülbelül 20 ezren tanulni mennek külföldre. Ezzel szemben Magyarország esetében közel 700 ezer ember tartózkodik külföldön, és nem látható, hogy tömegesen hazatérnének, miközben vendégmunkásokat hoznak az országba.
„Én ezen a területen dolgoztam sokáig, azt gondolom, hogy nekem az a kötelességem, és én nagyon örömmel teszem, hogy amennyire tudom, ezzel a szakértelemmel támogassam a saját hazámat” – hangsúlyozta.
Energiapolitika és orosz függőség
Az energiapolitikával kapcsolatban Kapitány István kiemelte: üzleti szempontból a teljes függőség soha nem szerencsés. „Több lábon kell állni, diverzifikálni kell” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az olaj, a gáz és a villamosenergia esetében is olyan rendszert kell kialakítani, amely több forrásból, versenyképes módon biztosítja az ellátást.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország képes lehet-e leválni az orosz gáz- és kőolajfüggőségről, Csehországot hozta példaként, ahol már sikerült leválni az orosz kőolajról, és a benzin ára is alacsonyabb, mint Magyarországon. „Meg kell találni ennek a praktikus megoldását” – mondta, megjegyezve: 2027-ig, az orosz szerződések lejártáig meg kell teremteni a diverzifikált ellátás technikai feltételeit.
Rezsicsökkentés és energiaárak
A lakossági rezsicsökkentéssel kapcsolatban Kapitány kijelentette: az ársapka megmarad. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a versenyszféra számára rendkívül drága az energia, ami súlyosan rontja a vállalatok versenyképességét. „Ezt a terhet le kell venni a közületekről, a kkv-kről, a vállalatokról” – hangsúlyozta.
Szerinte a kormányzati költésekben világos prioritásokat kellene felállítani: az oktatásra, az egészségügyre és a magyar kis- és középvállalkozásokra kellene több forrást fordítani, nem pedig repterekre, távközlési cégekre vagy kastélyokra. Arra is rámutatott, hogy a magyar gazdaság háromszor annyi támogatást nyújt nagy külföldi vállalatoknak, mint az európai átlag.
Azonnali segítség az energiaszegényeknek
Kapitány István bejelentette: másnap Jászberénybe utazik, ahol saját adományokból tűzifát oszt a rászorulóknak. Kritikával illette a kormányt amiatt, hogy a szociálisan elérhető tűzifa mennyiségét 2019 óta nem emelték, holott szerinte ezt akár meg is lehetne duplázni.
Felvetette azt is, hogy ha azt a 20 milliárd forintot, amelyet – szavai szerint – „egy nem létező adócsomagról” szóló kampányra költöttek, a gáztarifa-limit emelésére fordították volna, az jelentős segítséget nyújtott volna a mostani hideg időszakban.
A Tisza Párt vállalása szerint kormányra kerülésük esetén csökkentenék a rezsifa áfáját 27-ről 5 százalékra, megemelnék a szociálisan elérhető tűzifa limitjét a kétszeresére, valamint létrehoznának egy olyan szervezetet, amely a gázárlimitet a mindenkori problémákhoz tudná igazítani.
Paks és megújuló energia
A nukleáris energiáról Kapitány István elmondta: a Paks I. erőmű üzemidő-hosszabbítását fontosnak tartja, ugyanakkor ezt alapos vizsgálatnak kell megelőznie. A Paks II. beruházással kapcsolatban úgy fogalmazott: meg kell ismerni a szerződések részleteit – amelyek jelenleg nem állnak rendelkezésre –, és csak ezek ismeretében lehet felelős döntést hozni a projekt megvalósíthatóságáról.
A bős–nagymarosi vízlépcső ügyéről azt mondta: „jelenleg nem a megfelelő megközelítés a probléma megoldására”. Ehelyett a szélenergia sokkal szélesebb körű alkalmazását tartaná indokoltnak. „Amikor az ember átér Ausztriába, olyan, mintha csak ott lenne szél” – jegyezte meg.
