„Ha kíváncsiak vagyunk, mi fog történni Debrecennel a következő évtizedekben, leginkább szerintem Lipcse példáját érdemes megnézni. Lipcse a rendszerváltás után abszolút depresszív hangulatban volt, az emberek elvándoroltak onnan, a lakosságszám gyorsan csökkent. 2002-ben aztán megérkezett a városba a BMW, és felépített ott egy hatalmas gyárat. Most, húsz év múlva, ha jól számolom, több mint 100 ezerrel többen élnek Lipcsében, mint amikor a BMW megnyitotta az üzemét” – mondja Papp László polgármester a Telexnek a város kilátásairól.
Papp szerint Debrecen nem depresszív hangulatú – „de ezt leszámítva hasonló változásokkal számolunk”: „Ha modellezzük a folyamatot, akkor azt kapjuk, hogy ha nem is lipcsei, de egy kisebb léptékben biztos nőni fog Debrecen lakossága a következő évtizedekben.”
Ez az elképzelés egyáltalán nem új: Debrecen 2021-ben elfogadott gazdaságfejlesztési tervében szerepel, hogy a kb. 200 000 fős várost „középtávon 300 000 ember otthonaként” képzeli el. Azóta az autó- és akkugyártásban bejelentett beruházások – ha mind beindulnak – több tízezer munkahelyet teremthetnek, és sok új lakóval is számolnak az ország más részeiről.
A 300 ezres cél azonban „szigorú értelemben véve nem nagyon” tűnik reálisnak: Papp már 2021-ben jelezte, hogy ebbe a számba az agglomeráció is be van számítva, és utóbbi időben inkább már „az évszázad második felére Debrecen lakossága 250 ezer fő fölé emelkedhet” cél lebeg előttük. Még ez a 25 %-os növekedés is sokkal nagyobb változást hozna, mint elsőre gondolnánk.
Ráadásul:
-
Az ország nagy része elnéptelenedik, miközben Debrecen környékén éppen növekedés zajlhat.
-
A város egyre több ipari beruházást kapott; a kormány által kiemelt vidéki nagyvárosok közül Debrecen-be érkezett messze a legtöbb.
-
A „léptékváltás” egyik kulcseleme az infrastruktúra fejlesztése: közlekedés, közművek, oktatás, lakhatás.
-
A közlekedési kihívások jelentősek: Debrecen a több tízezres ingázóforgalom, az elhúzódó belvárosi átszállások és a ritka buszjáratok miatt már ma is súlyos dugókkal küszködik – miközben lakossága és agglomerációja húzódik ki a városközponton túlra.
Összességében: Debrecen erőteljesen törekszik arra, hogy Kelet-Magyarországon, és tágabban a régióban is meghatározó nagyvárossá váljon. „Azt szokták mondani, hogy Debrecen nagyvárosnak kicsi, kisvárosnak meg nagy. Pont ezen a határvonalon mozgunk” – fogalmazott Papp László. Ha sikerül minden tervezett beruházást és fejlesztést időben és kellő minőségben megvalósítani, akkor valóban elmozdulhatnak egy „közép-európai léptékű nagyváros” irányába – de a folyamat nem lesz egyszerű, és nem garantált.
