Az idősek egyre nagyobb számban térnek vissza a munkaerőpiacra, de vajon mi áll ennek a hátterében? Mily munkákat vállalnak szívesen? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kozák Ákossal, az Egyensúly Intézet társalapítójával.
Az Egyensúly Intézet mennyire foglalkozik a nyugdíjasok foglalkoztatásának kérdésével?
Az intézetünk négy szinten kutatja a munkaerőpiacot és a szakpolitikai javaslatokat. Az első szinten a társadalmi elosztórendszerekkel kapcsolatos szakpolitikai csomagokat vizsgáljuk. A második szinten a makrogazdasági folyamatokat elemezzük – negyedévente készítünk gazdasági előrejelzéseket, hogy naprakész képet kapjunk a munkaerőpiac alakulásáról.
A harmadik szint a munkaerőpiac szerkezetének változásait elemzi, ide tartozik például a szegénységben vagy deprivált térségekben élők integrációja is. A negyedik szint pedig egy-egy speciális munkaerőpiaci csoporttal foglalkozik, például a nyugdíjasokkal.
Milyen mintázatok figyelhetők meg a nyugdíjas munkavállalók esetében?
Érdekes módon nem találtunk egyértelmű területi különbségeket. Egy-egy nagyobb beruházás akár teljes térségek munkaerőpiacát is átrendezheti. Például Debrecenben az utóbbi években megvalósult beruházások jelentősen átalakították a foglalkoztatási struktúrát.
Azt sem mondhatjuk, hogy gazdaságilag fejletlenebb megyékben nagyobb arányban dolgoznának nyugdíjasok, míg a fejlettebb régiókban kevesebben. Nincs ilyen egyértelmű összefüggés. Az viszont igaz, hogy a nyugdíjas munkavállalás inkább városi jelenség, hiszen a kisebb településeken élő idősek számára a mobilitási korlátok nehezítik a munkavállalást.
Kik vállalnak inkább munkát, a nők vagy a férfiak?
A demográfiai tényezők miatt a 60-65 év feletti népességben több a nő, így a nyugdíjas munkavállalók között is nagyobb arányban képviseltetik magukat. Az egészségügyi állapot is kulcsfontosságú: Magyarországon a nyugdíjba vonulás után átlagosan 7-8 évig élünk jó egészségben, ami alapvetően befolyásolja a munkavállalási hajlandóságot és képességet.
Milyen szektorokban dolgoznak leginkább a nyugdíjasok?
A kereskedelem és a szolgáltató szektor a legjellemzőbb területek. A vállalatvezetőkkel folytatott interjúink és az elemzések is azt mutatják, hogy a nyugdíjasok nemcsak rövid távon térnek vissza a munka világába, hanem sokan hosszabb ideig is maradnak.
Ezen kívül a szakemberhiányos ágazatokban is látható, hogy az idősebb generáció egyre nagyobb szerepet kap. Például víz- és gázszerelőből, háztartási gépszerelőből egyre kevesebb a fiatal, miközben ezek a szakmák még mindig jól fizetnek. Ez részben a szakképzés problémáira is visszavezethető.
Mi motiválja a nyugdíjasokat a munkavállalásra?
Természetesen az anyagi szempontok is fontosak, különösen a Covid-járvány után. De sokan nem feltétlenül csak a pénz miatt dolgoznak, hanem a társaság, a közösségi élmény miatt is. A munkahely számukra egyfajta szociális tér, amely segíthet az elszigeteltség csökkentésében.
Hogyan alakulhat a nyugdíjasok foglalkoztatása a jövőben?
Ez egy nagyon összetett kérdés. Egyrészt ott van a nyugdíjrendszer fenntarthatósága – a következő években a kormányoknak foglalkozniuk kell azzal, hogy milyen módon ösztönözzék a nyugdíjasokat a munkaerőpiacon való részvételre.
Másrészt a társadalom folyamatosan változik: egyre tovább élünk egészségesen, és a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb szükség van az idősek munkájára. Az időskori eltartottsági ráta növekszik, és a 2030-as évek végétől, 2040-től még nagyobb ugrás várható. Mindez arra sarkallja majd a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai döntéshozókat, hogy ösztönözzék a nyugdíjasok foglalkoztatását.
