A 2019–2020-as tanévben is folytatódik az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram az EU tagállamaiban, mely azt hivatott elősegíteni, hogy a gyermekek körében egészséges táplálkozási szokások honosodjanak meg. Ennek érdekében a kezdeményezés keretében gyümölcs-, zöldség- és tejosztásra kerül sor az iskolákban, és célzott oktatási programok is indulnak, melyek a helyes táplálkozás fontosságára hívják fel a figyelmet, és a diákokat megismertetik az élelmiszer-termelés folyamatával.
Az Európai Bizottság ma közzétett értékelő jelentéséből kiderül, hogy a 2017–2018-as tanévben az egészséges táplálkozást népszerűsítő kezdeményezés több mint 20 millió gyermekhez jutott el Unió-szerte: mintegy 159 000 iskola vett részt a kezdeményezésben, melynek keretében 178 millió liter tejet és 255 500 tonna friss gyümölcsöt és zöldséget szállítottak az uniós iskolákba. Az EU 2017–2018-ban több mint 182 millió eurót biztosított az uniós költségvetésből erre a célra.
A 2019–2020-as tanévben uniós szinten 145 millió euró áll majd rendelkezésre gyümölcsökre és zöldségekre, 105 millió euró pedig tejre és egyéb tejtermékekre. A Bizottság ma fogadta el a 28 uniós tagállam számára a 2019–2020-as tanévre előirányzott összegeket. Magyarországon az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot 3,73 millió euróval (közel 1200 millió Ft), az iskolatejprogramot pedig 1,95 millió euróval (kb. 625 millió Ft) támogatja az EU, ami a 28 EU-tagállam viszonylatában a 9. és a 12. legmagasabb összeg. Az uniós költségvetés tagállamonkénti indikatív felosztása azon alapul, hogy az egyes országokban hány iskolás gyermek van, valamint a tej esetében azon, hogy milyen mértékű volt az előző program forrásainak felhasználása. A tagországoknak lehetőségük van arra, hogy az uniós hozzájárulást nemzeti támogatással egészítsék ki, illetve hogy a két program keretében nekik kiutalt költségvetési összegek egy részét (20–25%-át) átirányítsák az egyik programból a másikba.
A gyermekek részére kiosztandó termékek kiválasztása egészségi és környezeti megfontolásokat, a szezonalitást, a változatosságot és a hozzáférhetőséget szem előtt tartva történik. A tagállamok ösztönözhetik a helyi vagy regionális forrásokból történő beszerzést, és előnyben részesíthetik a biotermékeket, a rövid ellátási láncokat, a környezetre kedvező hatást gyakorló megoldásokat, valamint a mezőgazdasági termékek minőségrendszereit.
