Idén hatvan éve, hogy aláírták az európai integráció alapjait lefektető Római szerződést, elindítva a leghosszabb békében töltött időszakot a földrész történelmében. Mint minden évforduló, ez is jó alkalom egy kis visszatekintésre.
Ötvenes évek
Béke Európában – Az együttműködés kezdetei
Véget ért a rettenetes második világháború. 1951-ben jött létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, az első mérföldkő az európai országok gazdasági és politikai egyesítése és a tartós béke megteremtése felé. A közösség hat alapító tagállama Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Az ötvenes évek a Kelet és a Nyugat közötti hidegháború jegyében telnek. 1956-ban szovjet tankok vetnek véget a kommunista rezsim elleni felkelésnek Magyarországon. 1957-ben aláírják a Római Szerződést, és ezzel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a közös piac.
Hatvanas évek
A gazdasági fellendülés
A 60-as években a gazdasági növekedés töretlen, amit az is elősegít, hogy az EU-országok között folyó kereskedelemben megszűnnek a vámok. A tagállamok megegyeznek az élelmiszer-termelés közös szabályozásában is, ezzel sikerül leküzdeniük az élelmiszerhiányt.
Hetvenes évek
Bővülő közösség – a csatlakozók első köre
1973-ban Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozik az Európai Unióhoz, és ezzel kilencre nő a tagállamok száma. Az 1973. októberi rövid, ám véres arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában. 1974-ben Portugáliában megbukik a Salazar-rezsim, a következő évben Spanyolországban meghal Franco tábornok. Az EU regionális politikája keretében Európa elmaradottabb területei elkezdenek felzárkózni. 1979-ben Európa polgárai első ízben választhatják meg közvetlenül európai parlamenti képviselőiket.
Nyolcvanas évek
Európa átalakulóban – a berlini fal leomlása
1981-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália is belép az Unióba. Sorsdöntő politikai átalakulások közepette 1989. november 9-én leomlik a berlini fal. 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ. Németország 1990 októberében újraegyesül.
Kilencvenes évek
Határok nélküli Európa
A közép- és kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Európa népei közelebb kerülnek egymáshoz. 1993-ra megvalósul az egységes piac és a négy szabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. 1995-ben csatlakozik a közösséghez Ausztria, Finnország és Svédország. A schengeni egyezmény értelmében fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. Fiatalok milliói tanulnak külföldön uniós támogatással. A mobiltelefonok és az internet térhódítása megkönnyíti a kommunikációt.
2000–2009
Újabb bővítés
Sok európai polgár számára az euró a hivatalos nemzeti fizetőeszköz. 2000 és 2009 között egyre több ország vezeti be az eurót. 2001. szeptember 11-én eltérített repülőgépek csapódnak New York-i és washingtoni épületekbe. Erre válaszul indult meg az ún. terrorizmus elleni háború. Az EU országai sokkal szorosabbra fonják együttműködésüket a bűnüldözés javítása érdekében. 2004-ben tíz újabb ország, köztük hazánk (2007-ben pedig másik kettő: Bulgária és Románia) csatlakozik az EU-hoz, ezzel Európa politikai megosztottsága végérvényesen a múlté. 2008 szeptemberében súlyos, világméretű pénzügyi válság bontakozik ki. Az összes uniós tagállam megerősíti a Lisszaboni Szerződést, amely 2009-ben hatályba is lép. A szerződés modernizálja az uniós intézményeket és hatékonyabb munkamódszerekről rendelkezik.
2010-től napjainkig
Kihívásokkal teli évtized
A globális gazdasági válság kemény csapást mér Európára. Az EU számos országnak segítséget nyújt. Létrejön a bankunió, amely az európai bankrendszer biztonságát és megbízhatóságát hivatott javítani. 2012 decemberében az Európai Unió nyeri el a Nobel-békedíjat. 2013-ban Horvátország uniós csatlakozásával 28-ra bővül az EU tagjainak száma. A Közel-Keleten, illetve a világ számos más országában és régiójában elhatalmasodik a vallási fanatizmus, ami feszültségekhez és háborúkhoz vezet. Rengetegen hagyják el otthonukat és keresnek menedéket Európában. 2016-ban a „Leave pártiak” csekély arányú győzelemével ugyan, de a britek az EU-ból való kiválásukat szavazzák meg. Juncker elnök felvázolja elképzeléseit a jövőre vonatkozóan, melyek minden területen a tagállamok közötti szoros együttműködést, közös álláspontok kialakítását sürgetik.
