A politikailag kellemetlen ügyekről döntenek majd az újonnan felálló bíróságok. Egy olyan bíró vezetheti majd, aki korábban a Fidesznek kedves döntéseket hozott.
A parlamenti képviselők hangos szirénaszó közben döntöttek a közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. A kétharmados többséget igénylő részeket 131 igen, 2 nem, tartózkodás nélkül, az egyszerű többséget igénylő részeket 130 igen, 3 nem szavazattal fogadták el.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy míg eddig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, ezentúl erre egy külön bírósági rendszer lesz.
Az új közigazgatási bíróságokon döntenek majd adóügyekben, építési ügyekben és
itt mondják majd ki a végső szót tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatok kiadásáról.
Mivel a politikailag kényes ügyek itt dőlnek el, nagyon nem mindegy, hogy az ítélkező bírók mennyire függetlenek a kormányzó hatalomtól. Éppen emiatt érte sok kritika a Trócsányi László által benyújtott javaslatot.
Az ellenzék azt kritizálta, hogy a jogvédelem szintje alacsonyabb lesz, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat – a közigazgatási bíráskodást – most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak. A most megszavazott törvény szerint ugyanis a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.
Trócsányi erre korábban azt mondta, hogy a jogszabály tele van garanciákkal, amelyek éppen a miniszer jogosítványait korlátozzák. A törvény 2020-tól lép hatályba.
A Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjára Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati egyetem, illetve a Nemzeti Választási Bizottság korábbi vezetője a legesélyesebb. Ő most a Kúrián ítélkezik. A Kúria mostani elnöke, Darák Péter szintén közigazgatási bíró, de ő múlt héten kitért a válasz elől, hogy a mandátuma lejárta után a közigazgatási felsőbíróságon folytatja-e.
A most aláírt törvény alapján feláll a Közigazgatási Felsőbíróság is, amelynek székhelye Esztergomban lesz.
