Ma már a hazai háztartások nagyobb részében van szén-monoxid-érzékelő, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeken a helyeken kevesebben sérülnek meg. Ahhoz, hogy a lakástüzek esetében is csökkenteni lehessen a sérülések számát, minél több otthonban lenne célszerű füstérzékelőt elhelyezni, hiszen egy időben jelző készülék emberéleteket és anyagi javakat menthet meg.
Az elmúlt hat évben tizenhétről csaknem hetven százalékra nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a mérgező gáz miatt riasztott tűzoltóegység szén-monoxid-érzékelőt talált. A számokból az is kiderül, hogy olyan ingatlanban, ahol használtak riasztó eszközt, egy ember sem vesztette az életét. A balesetek tehát megelőzhetőek, ennek ellenére minden évben áldozatokat szed a mérgező gáz.
Természetesen csak a megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelők tudják funkciójukat betölteni, és az is fontos, hogy a készüléket a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon telepítsük. Fontos tudni, hogy ezeknek az érzékelőknek is van szavatossági idejük: öt-hét év után le kell cserélni azokat.
A lakástüzek száma nagyban függ az időjárástól. A statisztikák szerint a fűtési időszakban megemelkedik az ilyen esetek száma, hiszen az emberek több időt töltenek otthon, gyakrabban főznek, és fűteni is kell. Naponta országosan átlag tizenhat lakástűzhöz riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóit, a fűtési időszakban azonban akár kétszer ennyi esetnél is be kell avatkozniuk. A lakástüzek többsége emberi mulasztásra vezethető vissza, amiből viszont az következik, hogy megelőzhetőek lennének. Azokban a lakásokban, ahol füstérzékelő van, nem alakul ki komolyabb tűz, hiszen a lángokat már kialakulásukkor meg lehet fékezni.
A fűtési szezon kezdetekor fontos a fűtőberendezések és a kémények állapotát is felülvizsgálni. Egy elkoszolódott kazán teljesítménye romlik, működése veszélyt jelent. Fontos, hogy csak olyan tüzelőanyaggal fűtsünk, amelyet a fűtőberendezés gyártója előírt. Emellett a kályhában vagy kazánban tilos háztartási hulladékot égetni, hiszen azzal a környezetet szennyezzük, ráadásul fokozódik a korom- és kátránylerakódás a kémény belsejében, szűkül a füstelvezető belseje. A kémény belső falára lerakódó és egyre vastagodó kátrány- és koromréteg a fűtés során izzani kezdhet, akár meg is gyulladhat, végső soron kéménytűz alakulhat ki, a lángok pedig hamar továbbterjedhetnek a lakás többi részére is.
