Kovács Zoltán kormányszóvivő levélben válaszolt a The Economist című brit hetilapban nemrég megjelent, a magyar politikáról és az uniós szankcionálási lehetőségekről közölt bíráló hangvételű szerkesztőségi cikkre.
Kovács Zoltán a folyóirat pénteki nyomtatott kiadásában megjelenő – az online változatban csütörtökön ismertetett – válaszlevelében kifejti: sok minden megváltozott a világban Orbán Viktor 1989-ben elmondott hősies beszéde óta, de a magyar miniszterelnök ugyanazt vallja, mint akkor: az erős, független Magyarországért száll síkra, amely erős Európában érzi otthon magát.
A The Economist narratívájával ellentétben a magyar demokrácia “köszöni szépen, jól van”, a választások továbbra is szabadok és igazságosak, a régi ügyeket pedig kivétel nélkül sikerült rendezni az Európai Bizottsággal folytatott beszélgetésekben – áll Kovács Zoltán levelében.
A kormányszóvivő szerint a probléma nem ez, hanem az, hogy Orbán Viktor, mióta 2010-ben ismét kormányra került, “védelmébe merészelte venni Magyarország nemzeti érdekeit, és ezzel felborzolta egyesek kedélyeit”. Amikor az európai trojka annak idején súlyos megszorító intézkedéseket javasolt, Magyarország eltanácsolta őket, és saját reformjainak útjára lépett.
Ezt akkoriban unortodox gazdaságpolitikaként vetették el, ám a magyar gazdaság növekedési üteme ma már a legjobbak között van Európában, az államháztartási hiány ellenőrzés alatt áll, az adósság csökken, a munkanélküliség mélységi rekordokon jár.
Az Oroszországhoz fűződő viszony arra a gyakorlatias meggondolásra épül, hogy a magyar gazdaságnak hasznára válik a normális kapcsolatok fenntartása Európa keleti szomszédjával, mindeközben azonban Magyarország az Európai Tanács mellett áll a szankciók ügyében.
Orbán Viktor vette a bátorságot ahhoz is, hogy szembeszálljon az EU-val a migráció kérdésében, ellenállva a kötelező betelepítési kvótának.
“A kerítés, amelyet déli határunkon építettünk, Európa schengeni övezetét védi, gyakorlatilag zéróra csökkentve az illegális belépést azon a határszakaszon. Európának hálásnak kellene lennie”
– áll Kovács Zoltán levelében.
A kormányszóvivő szerint Magyarország sok európai szövetségese hálás is, és éppen ezért nem várható olyan fellépés az EU részéről, amelyet a The Economist a június végi szerkesztőségi cikkben felvetett.
A magyar nemzeti szuverenitást érő mai fenyegetés egész más, jóindulatúbb formában jelentkezik, mint 1989-ben, amikor a Szovjetuniótól való függetlenségről volt szó. Ma az erős nemzetállamokra alapuló erős Európát kell megvédeni, korlátozva Brüsszel nem választott központi bürokráciájának túlterjeszkedését. Ebből a szempontból nem Orbán Viktor miniszterelnök változott meg, hanem talán Európa – fogalmaz a The Economistban közölt levelében Kovács Zoltán.
