A pilisi gótika – kiállítás Debrecenben

Kultúra

Több év kutatómunka után egyedülálló kiállítást rendezett a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a szentendrei Ferenczy Múzeummal közösen.

II. András magyar király nemzetközi kapcsolatainak bemutatását és a pilisi ciszterci apátság korábban még nem látható leleteit kínálja a látogatóknak a szentendrei múzeumban május 20-án megnyílt kiállítás, amely az MTA – Debreceni Egyetem „Lendület” Magyarország a Középkori Európában Kutatócsoportjának, a Ferenczy Múzeumnak és az akadémia Régészeti Intézetének együttműködésében valósulhatott meg.

– Több tudomány és művészeti ág fogott össze, hogy ez az interdiszciplináris jellegű kiállítás megszülethessen: a történettudomány, a régészet és a képzőművészet találkozásának eredménye a Ferenczy Múzeumban július 31-ig látható tárlat – fogalmazott megnyitójában Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeum igazgatója.

Oklevelek, pecsétek, korabeli fizetőeszközök és a pilisszentkereszti cisztercita kolostorban feltárt sírok leletei is láthatóak „A Pilisi gótika – II. András francia kapcsolatai” című kiállításon, ami lehetőséget ad a korszak élénk nemzetközi kapcsolatainak szinte minden korabeli forrástípus segítségével történő igazolására, és a legfrissebb kutatásokra támaszkodva bemutathatja Courtenay Róbert latin császár feltételezett pilisi temetkezésének eddig feltáratlan kérdéseit.

– Az elmúlt két évben a Debreceni Egyetem vezetésével működő kutatócsoport nyolc ország levéltáraiban végzett kutatásokat, melyek eredményei beépülnek a szentendrei kiállítás anyagába is – emlékeztetett Papp Klára, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a tárlatot megelőző munkára. Solymosi László akadémikus pedig arra mutatott rá, hogy II. Andrást megelőzően III. Béla volt az az uralkodó, aki két francia felesége révén megalapozta a korszak francia-magyar kapcsolatait.

II. András első feleségét, Gertrúd királynét meggyilkolását követően a pilisi cisztercita kolostorban temették el, második feleségének pedig francia hölgyet választott a király: Courtenay Jolánta révén II. András kiszélesítette az ország nemzetközi kapcsolatrendszerét, keresztes hadjáratot is folytatott, melynek történetét szintén bemutatja a kiállítás.

– II. Andrást a kereszténység egyedüli olyan koronás főjeként is szemlélhetjük, aki magára öltötte a Keresztet, s megmérettetett a Szentföldért, mi több, diplomáciája eredményeképpen a Latin Császárság életképes tényező maradt a térségben. II. András azt remélte, hogy Magyarország léphet Bizánc helyébe, mint a régió meghatározó hatalmi tényezője. A Nyugat számára ő nem csupán a kunokkal és besenyőkkel szemben a kereszténységet védelmező Árpádok leszármazottja volt, hanem egyben a meghatározó európai uralkodó házakkal közeli kapcsolatban és rokonságban álló potenciális vezető – tájékoztatott Bárány Attila, a Lendület kutatócsoport vezető professzora.

A kiállítás alkalmat biztosított arra, hogy a Lendült kutatócsoport legfrissebb publikációit is megismerhesse a közönség: Györkös Attila, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa „Reneszánsz utazás. Anna királyné 1502-es fogadtatásának ünnepségei Észak-Itáliában és Magyarországon” című kötete még a francia történetírás számára is újdonságokat tartogat, a kutató párizsi és londoni levéltárak anyagaiban dolgozta fel II. Ulászló feleségének Franciaországból Magyarországra tartó, több hónapig tartó utazását, amely aprólékosan írja le a korabeli Velencét, valamint a hazai társadalmi, udvari életet, a korabeli öltözködési divatot.

– A 16. század eleji francia kézirat anyagából azt is megtudhatjuk, hogy milyen volt a magyar uralkodói esküvő, illetve az is kirajzolódik, hogy Anna királyné szerelmes volt férjébe, ami nem volt evidens abban a korszakban – hívta fel a figyelmet egy érdekességre Györkös Attila.

A kutatócsoportban dolgozó szegedi történész, Csernus Sándor egy XIII. századi krónikás munkájának fordítását és kritikai kiadását készítette el: a „Jean de Joinville Szent Lajos élete és bölcs mondásai” című kötet első alkalommal ad betekintést magyar nyelven a Jean de Joinville által vezetett keresztes hadjáratba.

unideb.hu