A közgyűlés rábólintott, Debrecen indulhat a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért

Helyi hírek Ország

Teljes egyetértésben támogatta a debreceni közgyűlés Debrecen Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésére írt pályázatát. A SHARING HORIZONS című dokumentumot 2018. november 9-én adja át Papp László polgármester az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

A debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A „sharing” fogalma a tudásmegosztást, tapasztalatcserét, a közös alkotást, a partnerséget hordozza magában, míg a „horizon” kifejezés a Hortobágyból kiindulva, a végtelen, ámde inspiráló térre, a biodiverzitásra, a szabadságra, az új távlatok megnyitására, a léptékváltásra utal. A cím tehát metaforikusan a sokrétű párbeszédet és a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi.

Egy újabb álom előszobájában vagyunk – fogalmazott Papp László, Debrecen polgármestere a közgyűlési döntést követő sajtótájékoztatón. Debrecen régi ambíciója, hogy betöltse ennek a régiónak a központi szerepét. Ez a pályázat épít a város történelmi hagyományaira és felfrissíti Debrecen kulturális életét szervezeti értelemben. 32 programelemet tartalmaz a pályázat. A cím elnyerése ehhez a törekvésünkhöz segít hozzá, vagyis kulturális stratégiánknak nem célja, hanem eszköze a cím a város fejlődése érdekében.

A pályázat szorosan kapcsolódik Debrecen hosszú távú fejlesztési koncepciójához és kulturális stratégiájához. Célunk a fenntarthatóság és az innováció ösztönzése, a centrumszerep erősítése és az európai együttműködések bővítése. A pályázat és Debrecen kulturális stratégiája párhuzamosan készült. A fejlesztési célok összehangolása tudatos tervezés eredménye.

A kulturális stratégiában megfogalmazott célokat a város mindenképpen megvalósítja. A cím elnyerése viszont felgyorsítaná a tervezett folyamatokat, fejlesztéseket, növelné Debrecen nemzetközi párbeszédképességét, illetve a város és intézményeinek brandje európai szinten is láthatóvá válna. A cím pozitív gazdasági hatást gyakorolhat a kreatív iparra és a turizmusra egyaránt – fogalmazott Papp László polgármester.

A pályázatot minden közgyűlési képviselő támogatta, az elfogadás után szervezett sajtótájékoztatón részt vett a polgármesteri vezetés mellett Balázs Ákos (Fidesz-KDNP), Kőszeghy Csanád Ábel (Jobbik), Madarasi István (MSZP), Korcsog György (DK), Görög Jenő (LMP) képviselő is.

A KIVÁLASZTÁS MENETE:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017. február 20-án írt ki pályázatot az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésére. A debreceni közgyűlés közös elhatározással nyilvánította ki szándékát az indulásra 2017. február 23-án a MODEM-ben. 2017. november 17-én, Csokonai Vitéz Mihály születésnapján hivatalosan is jelezte indulását Debrecen az Emberi Erőforrások Minisztériumában, majd 2017. december 19-én a városi közgyűlés a debreceni pályázat első verzióját elfogadta, amit hivatalosan is eljuttattak az EMMI-be.

2018. február 13-15. között hallgatta meg egy nemzetközi testület a pályázó városok (Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém) küldötteit Budapesten, majd döntött arról, hogy a második körbe három város: Debrecen, Veszprém és Győr jutott be.

E három város folytatta a felkészülést és véglegesítette a pályázatát. A második fordulóban rendkívül intenzív munka folyt az EKF Debrecen 2023 Programirodában, illetve a Debrecen 2023 Programtestületben. Több várossal vették fel a kapcsolatot, építettek ki partnerséget: Kolozsvárral, Újvidékkel, Rijeka-val, Leeuwarden-nek, Leeds-cel, Galway-jal, Kassával, Nagyváraddal. A környező együttműködő megyeszékhelyek közül fontos megemlíteni Nyíregyházát, Miskolcot és Egert.

A program társadalmasítása a második fordulóban is folyamatos volt, de az előzőekhez képest más stratégia és eszközrendszer mentén. A közösségi fórumokat felváltották azok a tevékenységek, amelyeknek köszönhetően a pályázat iránt érdeklődők aktívan bekapcsolódhattak annak formálásába. A D2023 térinstallációk, a workshopok, a Debreceni Egyetem hallgatóinak bevonása, az online és közösségi média felületek kreatív használata révén széles társadalmi rétegekhez sikerült eljutni. A fiatal korosztály megszólítása célzott módon, külön közösségi média kampánnyal történt.

A felmérések az új stratégia sikerességét igazolták. A 2018. február-október közötti időszakban az online-közösségi felületeken egymillió körüli volt az elérés. A városi aktivitás, városrészi megmozdulás, szakmai workshopok, szakmai és civil közösségek révén pedig negyedmillió érdeklődőhöz jutott el a Debrecen 2023 Európa Kulturális Főváros projekt gondolatisága, tartalma. E mellett jelentős volt az online cikkek száma, a helyi és országos médiában való megjelenés és nézettség. A Kft. ez időszak alatt 22 önálló rendezvényt szervezett és közel húsz nemzetközi szakértővel dolgozott együtt. A Debrecen 2023 arculata hazai és nemzetközi elismerést is kapott a Highlights of Hungary és a Counter Print könyvkiadó jóvoltából.

A végleges pályázatot 2018. november 9-én adja át Papp László polgármester az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

A benyújtást követően a testület képviselői látogatást tesznek a versenyben lévő városokban. Az itt szerzett tapasztalatok és benyomások befolyásolják a döntést. Ezt követően december 13-án, illetve 14-én kerül sor a végleges kiválasztási ülésre. A jelölt városok küldötteinek 30 perc áll rendelkezésére, hogy bemutassák a pályázatot, majd egy 60 perces időkeretben a testület kérdéseire adnak választ. A testület sajtótájékoztató keretében hirdeti ki a végeredményt.