A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa 2017.09.27-én 08:30 órától a következő ügyet tárgyalja.
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2017 márciusában D. István Zsolt I.r. vádlottat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette, 5 rb. társtettesként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. V. Árpád II.r. vádlottat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette, 5 rb. társtettesként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év 5 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. Attila III.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette és 3 rb. magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Sné K. Beáta IV.r. vádlottat felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. D. Imre V.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását2 év próbaidőre felfüggesztette. B. Sándor VI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette és 3 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat- hamisítás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság I. és II.r. vádlott vagyonának terhére külön-külön 186 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen az ügyész I., II., III., IV. és VI.r. vádlott terhére súlyosításért fellebbezett. Az ügyészi fellebbezéssel érintett vádlottak enyhítésért illetve felmentésért fellebbeztek. V. r. vádlott ítélete első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2007-ben egy hajdúszoboszlói székhelyű, őrzés-védelmi tevékenységet folytató céget alapított, amely fő- és alvállalkozóként egyaránt működött. II.r. vádlottal együtt vezették a társaságot úgy, hogy csak kevés számú munkavállalót jelentettek be, illetve egyáltalán nem, vagy nem teljes időszakokra jelentették be munkavállalóikat. Előfordult olyan eset is, hogy I. és II.r. vádlott olyan gazdasági társaságokhoz jelentettek be hosszabb-rövidebb időre dolgozókat, melyeket ugyancsak ők ellenőriztek, hiszen ezeket a társaságokat irányító személyeket I. és II.r. vádlott bírta rá a cégalapításra vagy az ügyvezetői tisztség ellátására. A színlelt alvállalkozó társaságok egyáltalán nem, vagy csak részben tettek eleget adó-illetve járulékbevallási kötelezettségeiknek. A tőlük kapott számlák befogadásával pedig I.r. vádlott KFT-je csökkentette ÁFA fizetési kötelezettségét. I. és II.r. vádlott 2007 decembere és 2012 áprilisa között valós teljesítés nélküli, hiteltelen számlákat fogadott be 6 ilyen tevékenységgel foglalkozó cégtől. Az érintett időszakban ezeknek a társaságoknak a vezetői áfa adónemben több mint 290 millió forint vagyoni hátrány okozásában nyújtottak segítséget. 2011 július és 2013 januárja között újabb színlelt vállalkozók kapcsolódtak be az ügyletekbe, újabb, csaknem 200 millió forint vagyoni hátrányt okozva az állami költségvetésnek. Első nyilvános ülés.
