Ötven év után tértek vissza a laktanya falai közé

20170808 NKU PAO 3400 LIST Heads of KFOR

Szeptemberben az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhely helyőrsége a Honvédelmi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetség csoportját fogadta. 

A Honvédelmi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége kérésére lehetőségük nyílt az 50 éve sikeres egyetemi előfelvételit nyert nyugállományú katonáknak, hogy visszatérhessenek egykori laktanyájukba. A 8 fős csoportot Bátor Ferenc alezredes, megbízott parancsnok helyettes fogadta.

A látogatók előadás keretében megismerkedhettek a laktanya történetével és jelenével. Elmondásuk szerint nagyon sokat változott a térség, az elmúlt ötven évben, mely előnyére vált az épület komplexumnak is. Az előadást követően a laktanyabejárás következett ahol immár a látogatók meséltek el élményeiket az épületekkel, helyekkel kapcsolatban. A régi történetek, és élménybeszámolók visszarepített mindenkit az 1967-68-as évekbe mikor még az egykori MH 62. Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárhoz tartozott a laktanya, és annak állománya.

A látogatást követően a következő sorokat írta számunkra dr. Ráth Tamás nyugállományú mérnök ezredes:

„1967. szeptember elsején néhány budapesti gimnazista, – sikeres egyetemi előfelvételi után – a hódmezővásárhelyi estében várta azt, hogy megkapja a katonai ruháját. Nem ismertük sem egymást, sem a laktanyát, anyukáink féltő gonddal búcsúztak tőlünk Budapesten.

A tizenegy hónap alatt egymással és a katonaélettel megbarátkoztunk, olyannyira, hogy 50 év elmúltával is tartjuk a barátságot. Akik most el tudtak jönni, azok közül ketten külföldről (Grenoble, illetve Uppsala) látogattak el, kimondottan ezért. Ők, és még további két obsitos egyetemi professzorként dolgoznak. Volt köztünk múzeum igazgató, meg gyógyszergyári főtechnológus. Páran jelezték, hogy egyéb elfoglaltságaik miatt sajnos nem tudnak eljönni.

Sajnálhatják.

Azt a változást, amit itt a NATO hozott, csak saját szemmel es füllel lehet megérteni. A mi időnkben elképzelhetetlen dolgokra bukkantunk, úgy néz ki, hogy csak az épületek külső falai maradtak meg a régi időkből.

Azonban a szép életutak mellett a barátságok is megmaradtak, és ez a bajtársias kíváncsiság hajtotta a csapatot, vajon milyen lehet most az a laktanya, amibe annak idején bekerültünk.

Köszönjük Nagy Gyula nyá. ezredes úrnak, hogy a látogatást lehetővé tette, illetve a hódmezővásárhelyi parancsnoknak Bátor Ferenc alezredes úrnak és az alakulat minden tisztjének, dolgozójának, hogy a legjobb impressziókkal hagyhattuk el a helyőrséget.

Erőt egészséget!”

Fotó: Tordai Kamilla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*