Újabb két tárgyalási napot tartott a héten a bíróság a lepkeper néven emlegetett büntetőügyben, amely védett természeti terület jelentős károsodását okozó
természetkárosítás, illetve rongálás bűntette miatt indult G. Ernő ellen, 2016.
novemberében, a Debreceni Járásbíróságon.
Kedden a bíróság a legutóbbi, júliusi tárgyalás óta keletkezett iratokat ismertette. Ügyészi
indítványra kereste meg például a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Válaszukból az derült ki, hogy
annak idején a HNP meghatározása alapján jelölték ki a Natura 2000-es területeket. A bíró
ismertette azokat az iratokat is, amelyeket a korábbi, polgári perből emelt át a bíróság.
Ezeknek a bizonyítékoknak a büntetőügyben is lehet majd jelentőségük. Azt, hogy a polgári
ügy iratait a bíróság tegye a büntetőeljárás anyagává, a védelem is szorgalmazta.
A csütörtöki napra hívta vissza a Debreceni Járásbíróság azt az igazságügyi élővilágvédelmi –
tájvédelmi szakértőt, akit még februárban rendelt ki. Meghallgatására legutóbb egy teljes
tárgyalási nap sem bizonyult elegendőnek, a vádlott és a védő kérdéseire ugyanis már nem
jutott elég idő. A csütörtöki meghallgatás fókuszában a korábbiakhoz hasonló momentumok
álltak. Az egyik kardinális kérdés az volt, hogy a vádlott által művelt terület mészkedvelő
üde láprét-e. Ez a vád által taglalt természetkárosítás miatt lényeges.
Az új szakértő és avédelem azonban vitatja, hogy erről az élőhelytípusról lenne szó. A szakértő elemezte a területről korábban készített légifelvételeket is, amelyeket saját felmérésével vetett össze.
Az összehasonlítás azért lényeges, mert a vád szerint a G. Ernő által végzett szárzúzás az
egész területet érintette, ebben azonban nincs egyetértés. Egyelőre az is homályos, hogy a
szárzúzás a kaszálás vagy a fakivágás tevékenységébe illeszthető-e. A szárzúzás ugyanis
nincs külön definiálva, a kaszálásra és a fakivágásra viszont megvolt a gazda engedélye.
Az új szakértő szakterülete egyébként éppen a Natura 2000-es területek és a lápok
vizsgálata, 54 oldalas írásos szakértői véleményével pedig a korábbi szakértői véleménnyel
ellentétes álláspontra helyezkedett.
Szerinte volt a területen beavatkozás, a szárzúzás a lápi
területeket is érintette, de a tudomány mai állása szerint nem bizonyítható, hogy a
lápibagoly lepke megsemmisült volna. A bíróságnak a büntetőeljárásban azt kell vizsgálnia,
hogy megvalósult-e a természetkárosítás és a rongálás bűntette: megsemmisült-e a
területen a lápibagoly lepke populációja, vagy ha nem semmisült meg, akkor károsodott-e
jelentős mértékben a beavatkozás miatt.
A hét második tárgyalási napján a védő észrevételében egy korábbi, eseti döntésre
hivatkozva védence felmentését kérte. A jogi képviselő szerint ugyanis a két ügyben sok a
párhuzam és a hivatkozott eljárásban a vádlottat felmentették.
A mostani tárgyalásokon egyébként sem az ügyész, sem a védő nem terjesztett be újabb
bizonyítási indítványt, a korábbi és az esetlegesen ezután beérkező bizonyítási
indítványokról következő tárgyalásán, 2017. október 17-én dönt majd a bíróság. Ezt
követően akár már aznap, illetve október 19-én sor kerülhet a perbeszédekre.
A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint G. Ernő 2013 januárja és márciusa között
csaknem 10 hektáron végzett szárzúzást a Kék-Kálló völgyében. A lápibagoly lepke
élőhelyeként szolgáló rekettyefűz kiirtása miatt az ügyészség szerint 54 egyed pusztult el,
de odaveszett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostostövű sás és 16 tő békakonty is.
Az ügyészség szerint a gazda összesen csaknem 16 millió forint kárt okozott.
