Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, melyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. A nemzetközi egyezmény célja a közösségi tudás, a gyakorlat, a kifejezésmódok megőrzése, a közösségek identitásának megerősítése és a kulturális sokszínűség elismerése.
Debrecen 2017-ben is csatlakozik a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatához, sőt a reformáció kezdetének 500. évfordulója tiszteletére a rendezvénysorozatnak idén Debrecen a házigazdája. A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvett új elemek ünnepélyes kihirdetésére a Kulturális Örökség Napjai országos megnyitóján, 2017. szeptember 15-én, 9 órakor kerül sor a Debreceni Református Kollégium dísztermében.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága szeptember 16-án és 17-én, 10-től 17 óráig lehetőséget biztosít a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén szereplő közösségek bemutatkozására a debreceni Déri téren. A látogatók megismerkedhetnek a kalocsai népművészettel, a hagyományos halászattal, a karcagi birkapörkölttel, a mohácsi busókkal, a tápéi gyékényszövéssel, a matyó örökséggel, a szatmári szilvalekvárfőzés hagyományával, a selmeci diákhagyományokkal, a mezőtúri fazekassággal, a balatonendrédi csipkekészítéssel, az egri fertálymesterséggel, a magyarszombatfai fazekassággal, a borsodnádasdi molnárkaláccsal, a Mária-tisztelet zarándok- és búcsújáró hagyományával, a hajdúdorogi Krisztus-katonák hagyományával, a rajkó-módszerrel, a mohai tikverőzéssel, a Gandhi pedagógiai módszerrel, a nagyecsedi cigány és magyar táncokkal, a höveji csipkevarrással, a debreceni betlehemes találkozóval, valamint a Debreceni és a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár
elemeivel is.
A résztvevők megkóstolhatják például a karcagi birkapörköltet, a borsodnádasdi molnárkalácsot és a szatmári szilvalekvárt. További információ: www.szellemiorokseg.hu. Szeptember 16-án és 17-én megtekinthetők és bejárhatók lesznek olyan debreceni épületek is, melyek a nyilvánosság számára egyébként nem látogathatók, valamint szakértők által vezetett város- és épülettörténeti sétákon is részt vehetnek az érdeklődők. Lesz nagyerdei villanéző biciklitúra, a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából művelődéstörténeti séta, alföldi „szellemes” városjárás és belvárosi templomnéző séta is. A programok ingyenesek, de érdemes előzetesen tájékozódni, mert a séták és egyes helyszínek látogatása előzetes regisztrációhoz kötött. Információforrás: www.oroksegnapok.hu.
A Kulturális Örökség Napjai keretében idén összesen 23 debreceni helyszín látogatható – köztük a református és katolikus templomok nagy része –, valamint a Kaszanyitzky-ház (Piac u. 57.), Csanak-palota (Generali-ház), Sesztina vasudvar (Piac u. 23.), Kerékgyártó Sándor
mézeskalácsos háza (Batthyány u. 4.), Rickl-ház (Lábasház), Megyeháza, Csokonai Színház, rendőrpalota (Kossuth utca), Régi Városháza (Piac utca 20.), Debreceni Köztemető (ravatalozó és krematórium). Több helyütt a nyitvatartási idő alatt szakértők, diákok mutatják be az épületeket.
Kaszanyitzky-ház
A Piac utca 57. alatti épület a 19. század elején épült klasszicista stílusban, de az átépítések során barokk és eklektikus jegyeket is belecsempésztek. Az 1852-ben alakult Kaszanyitzky-féle országos hírű üveg- és porcelánüzlet az alsó szinten működött, míg fent a kereskedő és családja lakott.
1945 után az alsó rész megmaradt a kereskedelem számára, az államosított ház felső szintjén pedig több társbérleti lakást alakítottak ki. Ma könyvesbolt működik benne, s a vásárlók gyönyörködhetnek a felújított kupolateremben és a lépcsőházban.
Csanak-palota (Generali-ház)
A Piac utca és Arany János utca sarkán álló Csanak-házat 1874-ben építtette Szkalniczky Antal tervei alapján Csanak József, a közeli Derecskéről származó, jobbágyból lett híres fűszerkereskedő. Csanak József az Osztrák-Magyar Monarchia idején Debrecen kultúrájának egyik legnagyobb támogatója volt. Ebben az épületben szállt meg debreceni tartózkodása idején többek között Jókai Mór, aki Az aranyember című regényéhez többek közt Csanak József élettörténetéből merített ihletet. A ház ma a Generali biztosítótársaság épülete.
Sesztina vasudvar
Sesztina János vaskereskedő 1819-ben alapította meg cégét Debrecenben, a Piacz utca 1712. szám alatt (később 21. sz.), melyet később fia, Sesztina Lajos átköltöztetett a mellette fekvő Piacz utca 1713. szám alá (később 23. sz.). A cég hamarosan fogalommá vált a vaskereskedelemben, s a város egyik legtekintélyesebb üzletévé fejlődött. Sesztina Lajos halála után fia, Sesztina Jenő örökölte. A vaskereskedés (közkeletű nevén a vasudvar) az ő vezetése alatt élte fénykorát. A Sesztina vaskereskedést 1949-ben államosították. Sesztina Jenő 1891-ben lépett be édesapja vaskereskedésébe, és 1894-ben kapott üzleti részt a vállalkozás vagyonából, majd 1905-től vette át a cég vezetését. 1935-ben vette fel a Nagybákay nevet melyet a Sesztina névvel együtt használt 1944-ben bekövetkezett haláláig.
A vasudvar hátsó bejárata jelenleg galériaként üzemel, a Kulturális Örökség Napok szombati napján – szeptember 16. – Ulrich Gábor Szertár című kiállításának 16 órakor kezdődő finisszázsa keretében Wahorn András, Szurcsik József, Ulrich Gábor és Kopasz Tamás, azaz A Halálos Tavasz formáció zenél.
Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos háza
A Batthyány utca 4. alatti ház egyike az utca legrégibb épületeinek. Az épület az 1830-as években épült, kapuzata szecessziós átépítés. A ház lakója az 1970-es évekig Kerékgyártó Sándor volt, aki a debreceni mézeskalácsosság legjelentősebb 20. századi mestere, Debrecen város megbecsült polgára, mézeskalácsos dinasztiájának utolsó tagja. Nem csak kiemelkedő mester, hanem jó kereskedő is volt. Műhelye és üzlete mindvégig a Batthyány utca 4. szám alatt működött.
A debreceni mézeskalács-tányér az ő találmánya, ennek ütőfáját – ahogy akkoriban a legtöbb mézeskalácsos mester – ő maga készítette 1940-ben. Sok ütőfát örökölt a családjától, melyek formavilága rendkívül változatos: baba, bölcső, szív, huszár, papucs, kulacs. A hagyományos családi mézes receptek mellett a nürnbergi mézeskalácsosok receptjét is ismerte. A lakás, a műhely és a bolt egybeépült, a bolt berendezése a Déri Múzeumba került. A Batthyány utca 4. alatt ma pizzéria üzemel.
Rickl-ház, Lábasház
A Rickl-ház az 1820-as években épült klasszicista stílusban. Valójában az udvaron álló lábasház bővítése. A lábasházat az első debreceni Rickl, József Antal vette meg 1789-ben. A lábasházra úgy esett a választása, hogy megmérte, hány lépés a főutca, s ez a ház volt épp a közepén. Rickl idegennek érezte magát a városban, utódai azonban igazi debreceni polgárokká váltak. Lánya – Rickl Mária – Szabó Magda Régimódi történet című regényének hősnője.
Megyeháza
Az egyik legszebb magyar szecessziós épület, az egykori Hajdú vármegye háza Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint, 1911-1912- ben épült. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. A szálló udvarán lévő színben tartotta Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását. Debrecen 1876-ban lett Hajdú vármegye közigazgatási központjává. A megye a 20. század elejére kinőtte egykori székházát, s helyén 1912-re elkészült az új vármegyeháza. Az épület díszterme, az Árpád-terem falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebb ékei a Kernstock Károly tervezte színes üvegablakok, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem ma is a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.
Csokonai Színház
A színház Debrecen első és legnagyobb kőszínháza. A romantikus stílusú épületet Szkalniczky Antal tervei alapján 1861 és 1865 között építették. 1865-ben nyitották meg Katona József Bánk bán című drámájával, Gertrudist vendégként Laborfalvi Róza játszotta.
Rendőrpalota
A Kossuth utcai szecessziós stílusú rendőrpalota közel száz éves. Az 1908-tól Debrecen építészeként dolgozó Borsos Józsefnek ez volt az első, igazán nagy ívű munkája a cívisvárosban.
Borsos József meghatározó alakja a 20. századi magyar építészetnek. Munkásságát a megfontolt tudatosság jellemezte. Széles látókörű, nagy műveltségű építész volt, aki élete folyamán figyelemmel kísérte a világ építészetének alakulását, szándéka azonban kezdettől fogva a népi kultúra hagyományain alapuló nemzeti építészet megteremtése volt.Régi
Városháza
Debrecen egyik legjellegzetesebb, klasszicista stílusú építészeti emléke. Az első városháza 1531-ben épült. A 16. századtól ez az épület volt Debrecen szíve. Élet és halál fölött döntött itt a széles jogkörrel felruházott magisztrátus, élén a főbíróval. A honatyák 1802-től akartak új városházát építeni, de pénz híján sem Péchy Mihály, sem Povolny Ferenc tervei nem valósultak meg.
A ma látható épületet Ságody József kamarai mérnök tervezte. Az impozáns, timpanonos-árkádos épületet 1843-ban adták át. Egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere. 1849-ben azépületben lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. 1888-ban átalakították az épületet. A nyitott árkádsort befalazták, beablakozták, s függőfolyosóval kötötték össze a szomszéd épülettel, melyben akkor adóhivatal működött. Ezért nevezték el a folyosót a sóhajok hídjának. Az épület ma is városházaként működik.
Debreceni Köztemető – ravatalozó és krematórium
A ravatalozó és krematórium az ország egyik legszebb temetői épülete 1931-32- ben épült Borsos József tervei alapján, magyaros szecessziós stílusban. Négy ravatalozótermének freskói és színes üvegablakai Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokas Klára és ifj. Kovács János munkái. Különleges látványt nyújt a boglyaíves árkádsor, amely alatt Toroczkai Oszvald sgraffitói láthatók. Az épület zománctégla- és zománccserép-munkáit a Debreceni Városi Téglagyár készítette. A ravatalozóhoz másfél kilométer hosszú sétány vezet, melynek végén, a főkapu közepén Némethy László 1932- ben készült, háromalakos Krisztus-szoborkompozícióját helyezték el.
Az épület előtti medence szélén Nagy Sándor János kútszobra – egy halat tartó fiú – látható.
Séták:
Nagyerdei villanéző biciklitúra
Kik építették, kik lakták egykoron és milyen állapotban vannak ma a két világháború közt épült szecessziós, art deco és Bauhaus-stílusú villák a Nagyerdőn és környékén? Milyen lenyomatai vannak a debreceni magánépítkezésekben az átalakulóban lévő világ korszakváltásának?
A biciklis villanéző túra során Debrecen feledésbe merülő épített örökségét fedezhetik fel az érdeklődők. A túrán való részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálni és érdeklődni Kocsány Ágnes és Márton Zsófia szervezőknél, a kocsany.agnes@debrecen2023.info.hu vagy a zsofia.marton@debrecen2023.info.hu e-mail címen lehet. Telefonszám: 06-31- 788-9789.
Reformáció 500 – művelődéstörténeti séta
A Debreceni Református Kollégium kivételes gyűjteményét, régi magyarországi nyomatokat és református ősnyomatokat mutat be dr. Oláh Róbert, a régi könyvek szakértője. A séta a Nagytemplom és a Múzeumkert különlegességeivel folytatódik. Regisztrálni és érdeklődni Kocsány Ágnes és Márton Zsófia szervezőknél, a kocsany.agnes@debrecen2023.info.hu vagy a zsofia.marton@debrecen2023.info.hu e-mail címen lehet. Telefonszám: 06-31- 788-9789
Vallási sokszínűség séta
Debrecen belvárosának templomai a keresztény felekezetek békés együttéléséről tanúskodnak. De mindig így volt-e ez? Az idén 450 éves református múltra visszatekintő Debrecen városa ma római katolikus és görög katolikus egyházi központként is fontos szerepet tölt be. A római katolikus Szent Anna-székesegyház és főplébánia, az Istenszülő Oltalma görög katolikus főszékesegyház és a református Veres templom épületei egy útvonalon fekszenek a városban. Eltérő vallási tradíciókról, építészeti korszakokról és közös múltról mesélnek.
Alföldi „szellemes” városjárás
Kísértetjárta lakótelep? Elátkozott polgármester és a Halál-köz? Garabonciás és Lunátikus? Ördög-köve? Boszorkányégetések? A Csokonai Színház szelleme? Na, mi van? Alföldi „szellemes” városjárás a magyar Faust városában. Milyen történeteket őriz Debrecen földje? Az érdeklődők közösen végigjárhatják az elfeledett legendákat a Csonkatemplomtól Szentlászlófalva sötét óvárosi utcáin át. Ma díszkút, tegnap még máglya! A sétán való részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálni és érdeklődni Kocsány Ágnes és Márton Zsófia szervezőknél, a kocsany.agnes@debrecen2023.info.hu vagy a zsofia.marton@debrecen2023.info.hu e-mail címen lehet. Telefonszám: 06-31- 788-9789
Az 1848-49- es szabadságharc története Debrecenben
Debrecen a szabadságharc őrvárosa. A várostörténeti séta keretében megelevenednek az 1848-49-es szabadságharc fontosabb történelmi eseményei, bejárhatók az itteni események főbb városi helyszíneit, megnézhető, melyik Piac utcai ház erkélyéről mondott beszédet Kossuth Lajos, és megtekintők a Déri Múzeumban őrzött 1848-49- es emlékek.
Kulisszatitkok
A Csokonai Színház bepillantást enged a kulisszák mögé. A Kulturális Örökség Napjaival részben párhuzamosan, szeptember 15-16- án zajlanak a városban a VII. Debreceni Kézműves Fesztivál programjai a Kossuth téren. Szeptember 15-én – pénteken – 9.30 órakor nyitják meg a fesztivált, majd 10.20-tól 17.30-ig sorjáznak az események: népi kézműves bemutatók, vásár, „7 próbás ifjú mester” vetélkedő, régimódi játszótér, néptáncbemutató, logikai játékok bemutatója. Szeptember 16-án – szombaton – 10 órától az előző napihoz hasonló programok, valamint öltözékbemutató is várja az érdeklődőket.
A fesztiválhoz kapcsolódva a 35 éves Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület kiállítása is megtekinthető a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában (Kossuth u. 1.).
Mintegy a Kulturális Örökség Napjai debreceni rendezvényeinek záróakkordjaként G. Nagy Ilián Csaba királyfi című székely nemzeti rockoperája tekinthető meg szeptember 17-én – vasárnap –18.30-tól a Nagytemplom előtt, a debreceni Hajdú Táncegyüttes közreműködésével.
