Az egyetemisták és főiskolások egy részének problémát jelent a lakhatás: kevés a kollégiumi férőhely, több mint 30 százalékos a túljelentkezés, emellett a kiadó lakások bérleti díja pedig az utóbbi két évben jelentősen emelkedett – áll az ingatlan.com elemzésében. Az egyetemeknek ráadásul az egyre nagyobb számban érkező külföldi, köztük amerikai diákoknak is szállást kell találniuk. Ezért a Budapesti Corvinus Egyetem új megoldással próbál kollégiumi férőhelyet biztosítani a külföldi diákoknak: piaci alapon venne bérbe férőhelyeket. Az amerikai diákok havonta 50-60 ezer forintot is fizetnének ezekért a szálláslehetőségekért.
Az egyetemre vagy főiskolára készülő középiskolások, valamint a februárban induló félévre készülő hallgatók sincsenek könnyű helyzetben, ha másik városba kell költözniük, és meg kell oldaniuk a lakhatásukat. Ez általános probléma, egyrészt azért, mert a kollégiumi férőhelyek száma bőven elmarad az igényektől. Másrészt a kiadó lakások bérleti díja az elmúlt két évben jelentősen emelkedett az egyetemvárosokban és Budapesten – derül ki az ingatlan.com a beiskolázási döntések apropóján készített összeállításából.
Magas albérletárak, kollégiumhiány, amerikai diákok
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az állami kollégiumfejlesztési stratégiában szereplő adatokat idézve azt mondta, hogy 2015-ben a budapesti kollégiumokban 32 százalékos volt a túljelentkezés. Mivel az igények bőven meghaladják a kapacitásokat, ezért több mint 3 ezer diáknak nem jutott férőhely. A budapesti albérletárak emelkedése ugyan januárban megállt, de az átlagos havi bérleti díj így is 130 ezer forint, márpedig ez 3-4 diák között megosztva is többszöröse az állami finanszírozású képzésben részt vevő hallgatók 18 ezer forintos kollégiumi havidíjának.
Amellett, hogy a magyar diákok számára is lakhatást kellene biztosítaniuk az egyetemeknek, a hozzájuk érkező külföldi diákokra is gondolniuk kell. Országszerte valamennyi egyetemet figyelembe véve tízezres nagyságrendű a magyar intézményekben tanuló külföldi hallgatók száma. A külföldi diákok, köztük az amerikaiak, jellemzően jó anyagi helyzetben vannak, de az albérlet nem feltétlenül jön szóba náluk. Egyrészt az amerikai diákok megszokták, hogy egy kampuszon laknak, nem pedig külön-külön, lakásokban szétszórva. Az egyetemek pedig a korszerű kollégiumi helyekkel tudják magukat még vonzóbbá tenni. Kijelenthető az is, hogy a külföldi diákok számára történő lakásbérlés nem jelent megoldást az egyetemeknek. Többek között azért, mert több tucat lakás külön-külön történő kibérlése rengeteg adminisztrációval járna, valamint a külföldi diákok döntő része komplex szolgáltatásokkal együtt (takarítás, portaszolgálat, karbantartás … etc.) kívánja megoldani a lakhatását.
Új megoldás a piacra lépés
A kollégiumhiány miatt a Budapesti Corvinus Egyetemnek is lépnie kellett, mivel az amerikai partneregyetemekről érkező diákok száma fokozatosan emelkedik. Az előző tanévben 90 amerikai diák jött, ebben a tanévben már 120-an voltak, a következő tanévben pedig már 180 diákot várnak majd az Egyesült Államokból. Ráadásul a következő években még szorosabbá válhat az együttműködés az amerikai egyetemek és a Corvinus vagy más magyar egyetemek között, ezért ez a trend várhatóan megmarad.
Az érkező amerikai diákok elhelyezését a Corvinus eddig Magyarországon nem megszokott lépéssel igyekszik megoldani: piaci alapon bérelne a kollégiumokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő férőhelyeket. “Bár a Corvinus lépése első látásra nem szokványos, a diákok vásárlóerejét figyelembe véve logikus lépés, hiszen egy-egy amerikai diák havonta 50-60 ezer forintot fizetne a férőhelyért. Könnyen lehet, hogy más egyetemek is erre az útra lépnek, mivel a külföldi diákok képesek fizetni ezt a kiadást és így az egyetem is biztosítja számukra a lakhatást, ami jogos elvárás a hallgatók részéről” – értékelte az egyetem lépését Tiringer Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgáz Campusának igazgatója. Hozzátette, a magyar egyetemekre érkező külföldi diákok pedig egy új piacot és lehetőséget jelentenek például többcsillagos szállodáknál alacsonyabb árszintű szállásadóknak, például a hosteleknek. Számukra a külföldi diákok stabil és fizetőképes vendégkört biztosítanak az őszi és tavaszi tanítási hónapokban, ráadásul az idegenforgalmi csúcsidőszakokban – a téli ünnepek idején és nyáron is – hasznosíthatják a szálláshelyeket, ami a nyugat-európai kollégiumoknál is bevett szokás.
Hosszabb távon javulhat a helyzet
A Budapesti Corvinus Egyetem campusigazgatója azt is elmondta, hogy az egyetem azért keres magánkézben lévő szálláshelyeket az egyre nagyobb számban érkező amerikai diákoknak piaci alapon, mert úgy kell gondoskodniuk a külföldi diákok lakhatásáról, hogy ne szorítsák ki a tanulmányi eredményeik és rászorultságuk alapján az egyetem kollégiumaiba jelentkező magyar hallgatókat.
A hosszabb távú kollégiumfejlesztési stratégia eredményeként Tiringer Ákos szerint javulhat a helyzet, a program részeként a Corvinus is épít egy új kollégiumot az egyetem közelében, két meglévő kollégiumot pedig felújít. Az országosan 8 ezer új, színvonalas férőhelyet teremtő kollégiumfejlesztési terv egyik célja, hogy vonzóbbá tegye a magyar felsőoktatási intézményeket a külföldi tanulók körében, 2020-ig 40 ezerre nőhet a külföldi hallatók száma, ami közel duplája a 2013-ban Magyarországon tanuló 23 ezer hallgatónak. Balogh László hozzátette: “A kollégiumi férőhelyek számának növelése és a magántőkéből működtetett kollégiumok elterjedése miatt hosszú távon versenytársat kaphat az albérletpiac diákokra specializálódott része”.
