GKI: Kelet-Magyarországon stagnál a lakáspiac

Gazdaság

Tovább javultak a fővárosi lakáspiaci várakozások a GKI Gazdaságkutató Zrt. áprilisi felmérése szerint, Kelet-Magyarországon ugyanakkor stagnáló, Nyugat-Magyarországon pedig kissé romló piaci helyzetet várnak a következő egy évben az ingatlanos vállalkozások.

Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója elmondta, a lakásvásárlási és építési lakossági várakozások kissé tovább erősödtek a januári felmérés óta. Bár 4 százalékkal kevesebben lettek azok, akik biztosan lakást vennének vagy építenének a következő egy évben, ugyanakkor az ezt valószínűsítők köre 22 százalékkal nőtt, vélhetően a lakáspolitikai intézkedéscsomag miatt.

A teljes ingatlanpiaci várakozásokat jelző GKI-MGYOSZ fővárosi, illetve magyarországi index értéke egyaránt 2-2 ponttal nőtt az előző negyedévihez képest, a fővárosi szám 41 negyedéve, az egész országra vonatkozó index pedig 37 negyedéve nem állt ilyen magasan.

Az ingatlanokkal foglalkozó válaszadó cégek 38 százaléka szerint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) jelentősen, 46 százaléka szerint pedig kissé növeli majd a lakásépítéseket, és csak 16 százalékuk szerint nem lesz érdemi hatása.
A csok kiterjesztése a válaszadók 62 százaléka szerint élénkíti a forgalmat a használt lakások piacán, nem vár érdemi hatást 32 százalékuk, és 6 százalék szerint csökken emiatt a forgalom.

A felmérés részvevőinek 70 százaléka arra számít, hogy a csok hatására emelkednek a lakásárak, 27 százalékuk nem vár ebben érdemi hatást.

A nemzeti otthonteremtési közösség (nok) lakásépítésre gyakorolt pozitív hatását a megkérdezettek egyharmada tartja valószínűnek, kétharmaduk nem vár érdemi hatást – ismertette Petz Raymund.

Az építési telkek piacán tovább javultak a várakozások, minden vizsgált térségre számottevő túlkereslet jellemző. A válaszadók kétszámjegyű áremelkedésre számítanak a következő egy évben, Budapesten 15, vidéken 10 százalék körülire.

Az irodapiacon a kihasználtság Budapesten és környékén az elmúlt két évben folyamatosan javult, vidéken a 2010-es mélypont óta jelentős hullámzás mellett enyhén pozitív a trend. Az ingatlanokkal foglalkozó cégek irodapiaci várakozásai a fővárost tekintve enyhén, Kelet-Magyarországon számottevően javultak, ugyanakkor Nyugat-Magyarországon némi romlást regisztráltak.

Az üzlethelyiségek piacán a kilátások januári komoly javulása után negatív korrekció következett be, a fővárosi index 3, az ország egészére vonatkozó jelzőszám csaknem 5 ponttal csökkent, ami jelentős óvatosságot tükröz.

Hajdú-Biharban nagy a zsúfoltság

Magyarországon a lakásállomány csaknem 4,4 millió darab ingatlant tesz ki (2011-es adatok alapján), amelynek közel 11 százaléka használaton kívüli.

A legnagyobb mértékben túlzsúfolt lakásokban Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg; a legkevésbé zsúfolt lakásokban Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében laknak, bár jelentős a heterogenitás a budapesti kerületek között, megyéken belül járásonként, településtípusonként és településenként. A túlzsúfoltsággal együtt jár a kisebb mértékű komfort. Míg a teljes lakásállományra vetítve a lakosság mintegy kétharmada él összkomfortos lakásban, a túlzsúfolt lakásoknak kevesebb, mint a felére igaz ez.