Hajdú-Biharba is jut a közlekedésfejlesztésből

Gazdaság

Az európai uniós források felhasználása mellett a magyar költségvetésből további ezer milliárd forintot fordítanak közlekedésfejlesztésre – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára pénteken Debrecenben.

Az ezer milliárdos forrásból hét útfejlesztés valósul meg az országban – tette hozzá Tasó László a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésen elhangzott tájékoztatójában.

A vasútfejlesztésről szólva arról is beszélt, hogy az elkövetkező években 400 kilométernyi vonalat villamosítanak.

Kiemelte a Liszt Ferenc repülőtéri vasúti leágazás megépítését, amely beruházás – mint mondta – az egész országot érinti, a hajdú-bihari vasúti fejlesztések közül pedig a Püspökladány és Debrecen-Apafa közötti vonal korszerűsítésére hívta fel a figyelmet.
Utóbbihoz kapcsolódik a debreceni intermodális központ – vasúti és közúti csomópont – megépítése, amelyet 2019-re be kell fejezni. A felújításra kerülő vasúti pályák mentén valamennyi állomásépületet is korszerűsítik – fűzte hozzá.

Tasó László szerint rendkívüli igény van a megyei jogú városokban a vasúti és az autóbusz közlekedés összehangolását biztosító intermodális központok létrehozására. Ezért arra kérik a kormányt, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében jelenleg elkülönített 42 milliárdos keretet duplázza meg – mondta az államtitkár.

A közúti fejlesztések kapcsán Tasó László Magyarország elsődleges céljának nevezte, hogy a hazai autópályák elérjék az országhatárokat, valamennyi megyeszékhely megközelíthető legyen gyorsforgalmi úton, s elkészüljenek azok a kiemelt térségi utak, amelyek lehetővé teszik a helyi ipari terjeszkedést.

Hajdú-Biharban 2016 első negyedévében megkezdődik az M35-ös autópálya debreceni elkerülő szakaszának építése, a helyi repülőtér bekapcsolása az autópálya-hálózatba, és a Berettyóújfaluig tartó 25 kilométeres pályaszakasz megépítése.

Ezzel párhuzamosan folyik majd az M4-es Berettyóújfalu-Nagykereki szakaszának megépítése, amivel 2018-ra létrejön a második gyorsforgalmi kapcsolat Magyarország és Erdély között – tájékoztatta a hajdú-bihari közgyűlést Tasó László.