A Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének kutatócsoportja mentette meg a kipusztulástól azt a több mint 300 éves zengővárkonyi szelídgesztenyefát, amit idén az Év Fájává választottak.
A debreceni kutatók az 1990-es évek közepén kezdték feltérképezni a szelídgesztenyéseket Sopron környékén, a Kőszegi-hegységben, Zala, Somogy és Baranya megyékben, valamint a Dunakanyarban és Észak-Magyarországon. Elsősorban az úgynevezett kéregrák betegség terjedését vizsgálták, illetve próbálták megállítani. Az Európába az 1940-es években behurcolt kórokozó gomba a szelídgesztenyék kérgének megbetegedését, ezáltal a beteg részek fölötti korona teljes és végleges elszáradását, rövid időn belül a fa teljes pusztulását okozza. A faj fennmaradása is veszélybe került Magyarországon a 2000-es évek elejére.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatócsoportja megállapította, hogy a termésmennyiség a tizedére esett vissza a fertőzés következtében, hatékony kémiai védekezési mód idős, termő korú fák esetében pedig nincs ellene.
– Olaszországban, illetve Svájcban fedeztek fel a múlt század 50-es éveiben egy biológiai módszert, amivel kezelhető a szelídgesztenyekór, kutatócsoportunk ezt adaptálta tulajdonképpen. Az eljárás lényege, hogy a gombát egy vírussal legyengítjük, aminek hatására a kórokozó elveszíti megbetegítő képességének jelentős részét. A gyógyulás első jelei a kezelést követő fél- egy éven belül észlelhetők – magyarázza Radócz László, a kutatócsoport vezetője, a DE MÉK Növényvédelmi Intézet docense.
A vizsgálat 2000 és 2003 között a pécsváradi-zengővárkonyi ősgesztenyésre is kiterjedt, az 50 hektáros területen mintegy 500 fát kezeltek a debreceni szakemberek. Köztük volt az a ma már több mint 300 éves, Zengővárkony határában álló példány is, amit 2017-ben az Év Fájává választottak az Ökotárs Alapítvány versenyén. A zsűri a benevezett 48 fa közül 13-at juttatott döntőbe, melyekre 18 ezer szavazat érkezett. A mindössze 400 lakosú mecseki falu, Zengővárkony jelöltje több mint 4000 szavazattal nyert.
– Még a fertőzés korai stádiumában megkezdtük a kezelését. Ennek köszönhetően bár néhány ága leszáradt a betegség miatt, ma már a törzs és a fő ágak egészségesek, amik meghatározóak a túlélés szempontjából. Gyógyultnak nyilvánítottuk, de azért tovább monitorozzuk, mint minden vizsgálatba bevont példányunkat. Jó eséllyel még akár ugyanennyit is megélhet a zengővárkonyiak büszkesége, hiszen a szelídgesztenye az egyik leghosszabb élettartamú fafaj Európában. Olaszországban például dokumentáltan 900 évesnél idősebb példányok is találhatók – tette hozzá Radócz László.
Zengővárkony szelídgesztenyéje részt vesz jövő év elején az európai versenyben, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A jelöltre várhatóan február 1-je és 28-a között lehet majd szavazni.
A Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének kutatói közben folytatják a több mint másfél évtizede megkezdett munkát, a vizsgálatokat és a kezeléseket időközben már a határon túli területekre, Kárpátaljára, Erdélyre és a Felvidékre is kiterjesztették.
unideb.hu
