Akár több tucat meteort is láthat, aki szerdáról csütörtökre virradó éjjel feltekint az égre, ugyanis ekkor keresztezi a Perseidák meteorraj pályája a Földét.
Meteornak, azaz hullócsillagnak nevezzük azt a fényjelenséget, amelyet a pármilliméterestől a néhány centiméterig terjedő porszemek és kövek okoznak, amikor hatalmas sebességgel (átlagosan 60 ezer km/h) elérik Földünk légkörét. Ezeket a parányi köveket azért láthatjuk, mert ionizálják maguk körül a levegőt, így annak molekulái fénylenek körülöttük – magyarázta Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa.
A szakember kifejtette, a meteoroknak alapvetően két típusa van: az első, amelyet bármelyik este láthatunk, ezek a magányos hullócsillagok, melyek önállóan tűnnek fel az égbolton, míg a másik csoportba a meteorrajok tartoznak.
Fotó: science.nasa.gov- A meteorrajok széthullott üstökösök darabkái. Az üstökösök jóval nagyobbak a meteoroknál, több kilométer átmérőjű, jégből és kőzetdarabokból álló égitestek. A szétesést követően a darabok továbbra is az üstökös pályáján keringenek, s akkor láthatjuk a hullócsillagokat, amikor a meteorraj pályája keresztezi a Földét. Minden év augusztusában a Perseidák meteorraj tűnik fel az égbolton, melyet a 109P/Swift-Tuttle üstökös darabjai alkotnak – fejtette ki Szabó Gergely.
A szakember kiemelte: augusztus 12-éről 13-ára, azaz szerdáról csütörtökre virradó éjjel lesz a leglátványosabb a csillaghullás, akkor akár 2-3 percenként is láthatunk meteort, de ez attól is függ, hogy milyen sűrűségű „üstökösmaradékkal” találkozik a Föld.
A meteorok egyébként csak a légkörben láthatók, a Földhöz közelítve pedig többségük szétporlik a levegőben. Meteoritnak azokat a hullócsillagokat nevezzük, amelyek földet érnek – tette hozzá az adjunktus.
Az utóbbi évek legjelentősebb meteorit becsapódása 2013-ban az oroszországi Cseljabinszkban történt, ahol egy 17 méter átmérőjű meteorit zuhant le, ekkora meteorit százévente egyszer éri el a bolygót. Debreceni szempontból a legjelentősebb a Református Kollégiumban őrzött kabai meteorit, melyet 1857-ben talált a földjén egy helyi gazda, miután szemtanúja volt a különös fényjelenségnek. A kabai meteorit különlegessége, hogy szenet és úgynevezett kondrumokat, azaz kis szilikát gömböket tartalmaz, melyek egyidősek a naprendszerrel. A különleges égi jövevénynek a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársa által készített háromdimenziós modellje megtekinthető a https://sketchfab.com/geogis címen.
Aki szerda éjjel meteort lát, nemcsak a látvány miatt lesz szerencsés, de kívánhat is valamit, hiszen a néphagyomány szerint, ha valaki meglát egy hullócsillagot, és titokban kíván valamit, amit senkinek nem mond el, akkor az egy éven belül teljesül.
– Ez a hiedelem a jelenség ritkasága miatt alakult ki, szerencsésnek számított, ha valaki hullócsillagot látott, s ez a szerencse jelenik meg a kívánságban. A néphagyomány szerint különösen jelentőséggel bír, ha a szerelmes pár együtt látja a hullócsillagot, s együtt kívánnak valamit – mondta el Lovas Kiss Antal, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszékének docense.
