Egészségipari klaszterek együtt

Egyetem

A további együttműködési lehetőségeket vizsgálják az akkreditált innovációs klaszter címet elnyert debreceni egészségügyi klaszterek.

Három, a Debreceni Egyetemhez kötődő egészségipari klaszter vette át az akkreditált innovációs klaszter címet március 16-án Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől a fővárosban. A Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter, a Magyar Sport- és Életmódfejlesztő Klaszter és a Termál-Egészségipari Klaszter vezetői március 24-én, kedden a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál számoltak be eddigi fejlesztéseikről és jövőbeni céljaikról.

– A Pharmapolis gyógyszeripari klaszter az első innovatív klaszter volt a térségben, néhány vállalat baráti találkozójával indult. Látni kell, hogy a világban nem cégek és cégcsoportok, hanem vállalati rendszerek kommunikálnak egymással. A klaszterek a 70-es években jelentek meg Olaszországban, ahol a könnyűiparral foglalkozó vállalkozások rájöttek, hogy csak együtt vehetik fel a versenyt a külföldi vetélytársakkal, ezért lett Milánó a divat fővárosa – idézte fel Szilvássy Zoltán rektor, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter elnöke.

A rektor kifejtette, hogy Debrecenben jóval koncentráltabban van jelen az egészségipari szektor, mint az európai uniós átlag, ennek bizonyítékai a most átvett akkreditált innovációs klaszter címek.

Bács Zoltán kancellár, a Magyar Sport- és Életmódfejlesztő Klaszter elnöke elmondta: már 2010-ben megfogalmazódott a kérdés, hogy a sport és az egészségipar együttműködéseit miként lehet átvinni egy klaszterbe.

– Debrecen két legmeghatározóbb szereplőjét: a várost és az egyetemet vontuk be, hogy megvalósuljon ez a társadalmi innováció. Érdekesség, hogy a Magyar Sport- és Életmódfejlesztő Klaszter most először nyerte el ezt a címet, európai akkreditációval azonban már korábban rendelkezett – tájékoztatott Bács Zoltán kancellár.

Becsky András klasztermenedzser szerint visszaigazolták a Magyar Sport- és Életmódfejlesztő Klaszter létjogosultságát azok a nemzetközi együttműködések, amelyekben eddig részt vett.

– A klaszter a jövőben is arra törekszik, hogy olyan projektekben vegyen részt, amelyek segítik a három debreceni egészségipar klaszter együttműködését – hangsúlyozta Becsky András.

Tóth Attila, a Termál-Egészségipari Klaszter elnöke felidézte, hogy klaszterük az Észak-Alföldi Termál Klaszter és a Termál – Egészségipari Klaszter egyesülése révén jött létre 2013-ban. Az elnök kiemelte: a Debreceni Egyetem közreműködésével vizsgálják a termálvíz jótékony hatását az egészségre, illetve keresik a további hasznosítási lehetőségeket az energetikában és a mezőgazdaságban.

– Az a célunk, hogy az egyetem kutatás-fejlesztési bázisát úgy tudjuk kihasználni, hogy minél több munkahely jöjjön létre és minél több fejlesztés valósuljon meg a régióban – fogalmazott Tóth Attila elnök. Gurzó Andrea klasztermenedzser szerint nagyon jó pályázati lehetőségek lesznek a következő időszakban, ami nagymértékben hozzájárulhat a turizmushoz kapcsolódó attrakciók fejlesztéséhez.

Skultéti Éva, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter klasztermenedzsere kiemelte, hogy a most akkreditált három mellett két másik egészségipari klaszterrel: az ugyancsak a Debreceni Egyetemhez kapcsolódó Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszterrel és a balatonfüredi Pharmagora Életminőség Klaszterrel is kitűnő kapcsolatot ápolnak, s további a jelenleginél még szorosabb – együttműködést terveznek.

Szilvássy Zoltán rektor, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter elnöke az egyetemi szerepvállalás kapcsán kiemelte: a legtöbb gyógyszeripari innováció az egyetemi kutatók laboratóriumából indul, s azt karolja fel az ipar, az öt klaszternél pedig 150-200 cég számíthat a Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési bázisára.

– Ezeknek a klasztereknek a legnagyobb előnyei, hogy vannak termékeik: funkcionális élelmiszerek, gyógyszerek, orvosi eszközök, így a városi iparfejlesztés szempontjából is meghatározóak. Ma már, ha sorba állítjuk a világ egyetemeit, akkor az a legfontosabb tényező, hogy az egyetemen keletkező tudást miként tudják hasznosítani a vállalkozások, vállalatok, és az mennyi bevételt jelent az intézménynek. Ez alapján tudta Angliában megelőzni a londoni Imerial College az Oxfordot – mutatott rá Szilvássy Zoltán rektor.

A jövőbeli kutatási területekről szólva a rektor kifejtette: a kismolekulás gyógyszerkutatások ma már szinte kizárólag a központi idegrendszerhez kapcsolódó degeneratív betegségek: Alzheimer-kór, Parkinson-kór, Huntington-kór elleni szerekre korlátozódnak, a többi területet a generatív gyógyszerek uralják. A másik kulcsterület a biotechnológia, ahol leginkább az egyetemtől várják az innovatív tudást.

– A Debreceni Egyetem integrációjával kiváló együttműködési lehetőségek nyíltak meg az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az orvostudomány és a kémiai analitika területei között, amely újabb innovatív technológiák alapjául szolgálhat – fogalmazott Szilvássy Zoltán rektor.

A most elnyert akkreditált innovációs klaszter címet 2016. december 12-ig használhatják a klaszterek.