Közös akcióval hívja fel a figyelmet a víz fontosságára a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottsága és a DE TTK Hidrobiológiai Tanszéke.
– A teljes magyar vízkészlet – 137 köbkilométer – 95 százaléka külföldről érkezik az ország medence jellege miatt. Bár a világ nagy részénél kedvezőbb a helyzetünk, ki vagyunk szolgáltatva a szomszédos országoknak, így különösen figyelnünk kell a víz minőségére és vízkészlet nagyságára – hangsúlyozza Nagy Sándor Alex, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének vezetője a közelgő víz világnapja kapcsán.
Március 22-ét az 1992-es Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencia kezdeményezésére az ENSZ 47. közgyűlésén nyilvánították a víz világnapjává, hogy így hívják fel az emberiség figyelmét a víz fontosságára.
Amikor vízről beszélünk, érdemes szétválasztani a minőségi és mennyiségi kérdéseket – emeli ki a tanszékvezető, aki hozzáteszi, hogy a mennyiségi problémákat leghatékonyabban vésztározók építésével lehet kezelni, így amikor nagy baj van, nem a lakott részeket, hanem ezeket a területeket öntheti el az ár.
– A vízminőség egy pillanatnyi állapot, amit a vízben jelenlévő összes tényező: oldott anyagok, kolloidok, hordalékanyagok, élőlények, állatok, baktériumok jellemeznek. Így általánosságban nem mondhatjuk, hogy a víz minősége romlik vagy javul, hiszen ahhoz a felhasználás szempontját is figyelembe kell venni. Az ivóvíznél például szigorúan előírják, hogy miből mennyit tartalmazhat. De ugyanez az ivóvíz például nem megfelelő minőségű a halaknak, mert nincs benne tápanyag, oldott oxigén, illetve túl sok klórt tartalmaz – magyarázza Nagy Sándor Alex.
Bár Magyarország ivóvízben gazdag, a szakemberek szerint jóval takarékosabban kellene bánni a készlettel, mert később még okozhat mennyiségi problémákat a pazarlás.
– Ivóvízzel öntözünk, fürdünk, takarítunk, mosunk – akár gépkocsit is. Sok országban nem az ivóvizet használják ilyen célokra, egy részük ugyanis kiváltható az úgynevezett “szürkevízzel”. Például öntözéshez és mosáshoz, takarításhoz kiválóan használható az összegyűjtött csapadékvíz, régen azért is mostak esővízzel, mert az lágyabb, mint a kútvíz – mondja a tanszékvezető.
A csapadékvíz összegyűjtése mellett leginkább az öntözéssel spórolhatunk. A normál öntözésnél sok vizet használunk, aminek nagy részét nem is hasznosítja a növény, hanem talajvízzé alakul. A csepegtető öntözésnél a víz közvetlenül a növény gyökeréhez kerül, ahol szinte teljes egészében hasznosul. Másik jó megoldás a kertes házaknál az engedélyezett kút fúrása, az ivásra alkalmatlan talajvíz ugyanis öntözéshez kiváló – tanácsolja Nagy Sándor Alex.
Az idei víz világnaphoz kapcsolódóan a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottsága, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Hidrobiológiai Tanszéke, valamint a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közös szakmai kirándulást szervez a FETIVIZIG tiszaberceli védelmi központjába.
– A hallgatók kerestek meg minket, hogy olyan programot szervezzünk a világnap alkalmából, ahol a gyakorlatban is megismerkedhetnek a vízhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi kérdésekkel. Ehhez kitűnő alapot nyújt a Természettudományi és Technológiai Kar országosan egyedülálló hidrobiológus mesterképzése, ahol olyan szakembereket képeznek, akik a víznek nem a mennyiségi, hanem a minőségi kérdéseivel foglalkoznak – fejti ki Nagy Sándor Alex tanszékvezető.
A szakmai kirándulás során a hallgatók öt helyszínen kaphatnak választ kérdéseikre. Egy folyami kompon a Tiszáról és a magyarországi vízügyekről adnak átfogó képet a szakemberek, a FETIVIZIG muzeális értékű gőzszivattyú telepén pedig az árvízi helyzetekről tudhatnak meg részleteket a hallgatók. Ezek mellett víz- és üledékminta-vételi eljárásokkal, helyszíni vízminősítési módszerekkel, elektromos halászati technológiákkal, plankton szervezetek mikroszkópos vizsgálatával, valamint makroszkópikus vízi gerinctelenek vizsgálati módszereivel is megismerkedhetnek a fiatalok.
unideb.hu
