Szakmai hitüket is megfogalmazták a Debreceni Egyetem oktatói abban a kötetben, amely a juhtenyésztésben nyújt segítséget.
A napokban jelent meg a Juhtenyésztés című könyv, amely jól hasznosítható mind a gyakorló szakemberek számára, mind az állattenyésztés ősi mesterségével most ismerkedőknek. A könyv szerzői a Debreceni Egyetem oktatói, egy- egy szakterület kiváló ismerői, akik 11 fejezetben nemcsak ismereteket közölnek, hanem saját szakmai hitüket is megfogalmazták a juhtenyésztés kapcsán.
– A juhtenyésztés óriásit változott a nomád állattartástól az iparszerű tartástechnológiai elemek megjelenéséig. Annak ellenére is jelentős a fejlődés, hogy az ősi tenyésztésre jellemző jegyek is jelen vannak még az ágazatban. A szaporulat terén az évi egy utód helyett manapság már évi 5-6 bárányt produkáló egyedekkel és gazdaságokkal is találkozhatunk. Ez a nagyarányú fejlődés figyelhető meg a tejtermelést illetően is: egy laktációs időszakban a néhány liter tej termelésétől az ezer litert elérő egyedekig és tenyészetekig jutottak el. Ugyanez a helyzet a gyapjútermelés területén is. A vedlő szőrt előállító juhok után szuperfinom gyapjút termelő állatokat állítottak termelésbe, olyan fajtákat, amelyek jobban megfelelnek az igényeknek. Az egyhasznú juhoktól eljutottunk a többes hasznosítású genotípusokhoz, majd újra megjelentek a nagy teljesítményű, speciális hasznosítású állatok. A cél az, hogy ez a fejlődés továbbra is töretlen legyen. A termelési környezet sokszor változott a lehetőségekhez, az igényekhez, a termelési szintekhez igazodva, de még ma is a juh tud – legelési sajátosságaival – a legtöbbet tenni a környezet megóvásáért, a rendezett környezetért – vallja Jávor András, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar intézetvezető professzora, a könyv szerkesztője.
A kötetből megismerheti az olvasó azokat a tulajdonságokat, amelyekért érdemes a juhtartással foglalkozni.
– Nem táplálék-konkurense az embernek, sőt takarmányai más állatfajjal többnyire nem hasznosíthatók. Jó minőséget elváró, speciális, igényes piacra termel, emellett kellő számban vannak olyan fogyasztói, akik fizetőképes keresletet tartanak fenn a piacokon. Az ágazatban a nagy versenyképességi lemaradás miatt óriási tartalékok vannak a fejlődésben. Lakosságmegtartó, terület-karbantartó feladatot láthatnak el, a környezet minőségét javító szerepük is meghatározó jelentőségű. Gyapjúja más állatfajéval – minőségi, és mennyiségi okokból – nem helyettesíthető – sorolja az előnyöket a szakember.
A Mezőgazda Kiadó gondozásában megjelent kötet megalapozza a világ és Magyarország juhtenyésztésével kapcsolatos ismereteket. Részletesen tárgyalja a juh értékmérő tulajdonságait, a juh gyapjú-, tej-, és hústermelését, a húsminőség elemeit, a tenyésztett fajtákat, a nemesítések, a tenyésztés fejlesztésének fontosságát, azok indokait. Áttekinti a juhok tenyésztésében rejlő hagyományos lehetőségeket, a juhok szaporodásbiológiáját. Összefoglalja a juhok táplálóanyag-ellátására, takarmányozására és legeltetésére vonatkozó tudnivalókat, rámutat a tartástechnológiai elemekre, ezek kialakításának menetére.
Végezetül útmutatást nyújt a szakigazgatás és tenyésztés szervezésének, a szakmai szervezetek és támogatások kérdéskörében. Nemcsak a juhtenyésztők, hanem a kezdők, a juhtenyésztés iránt érdeklődők számára is fontos információkat nyújt, éppen ezért ez a könyv az Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértői Bizottság jóváhagyásával az agrár-felsőoktatásban javasolt tankönyv lett.
