Geszti Péter: „fika kultúra” uralkodik Magyarországon

Geszti Péter: „fika kultúra” uralkodik Magyarországon

Kultúra

Szinte már kultúrává nőtte ki magát Magyarországon a „fikázás”, azaz a másik ember gondolkodás nélküli kritizálása. Pedig inkább mindenkinek azzal kellene törődnie, hogy meglegyen a napi pozitív energia bevitele. Erről, valamint a sikeres élet titkairól Geszti Péter beszélt a Debreceni Egyetemen, ahol a Pszichológia Szakhét keretében tartott telt házas előadást.

Vigyázat! Az egyes vágányra Geszti érkezik!
Egy tűt sem lehetett leejteni a folyosón a Debreceni Egyetem Főépületében, az Auditorium Maximum előtt november 12-én délután. A tömeg Geszti Péterre várt, aki a Pszichológia Tanszék meghívására érkezett Debrecenbe. Az egyik legismertebb hazai médiaszemélyiség, aki dalszövegírói és reklámszakmabeli munkája mellett az X-Faktor mentoraként, valamint a Rapülők, a Jazz+Az és a Gringo Star együttesek alapítójaként is ismert, a sikerekről és a bukásokról beszélt – saját élettapasztalatain keresztül.

Örömet okozni másoknak
Az előadásában arra kereste a választ, hogyan lehetünk sikeresek, és hogyan lehet talpra állni a bukások után. „Az idő az egyetlen dolog, ami magától telik, a többi rajtunk múlik” – vágott a dolgok közepébe Geszti, aki elárulta, hogy ő maga magyar és történelem szakot végzett az ELTE-n. Tehát egy igazi bölcsész, akit egész életében a tenni akarás, kíváncsiság és pimaszság jellemzett. Ezen felül meglehetősen izgága embernek is tartja magát. De bármibe is vág bele, sosem öncélúan teszi, mert azt vallja: a világnak nem szabad olyannak maradnia, amilyen addig volt, mindig hozzá kell tenni valamit. Nyomot kell hagyni magunk után, többé és színesebbé téve a világot, másoknak örömet okozva.

A lelkesedés szerepe
„A középszerű és a tökéletes közötti különbség a lelkesedés.” – folytatta újabb idézettel Geszti, aki szerint a siker alapfeltétele, hogy hinni kell abban, amit csinálunk. Hiszen ha mi magunk sem hiszünk benne, akkor mégis ki fog? – tette fel az elgondolkodtató kérdést. Majd az egykori brit miniszterelnök, Churchill szavait idézte, aki szerint a siker a bukások közötti rövid időszak. A kudarcok senkit se keserítsenek el, mert a sikerhez vezető út mindig göröngyös, kanyargós, és bukásokkal van kikövezve. Példaként hozta fel az általa indított hagyományőrző lovas versenyt, a Nemzeti Vágtát, amelybe csúfosan belebukott, később mégis sikerre vitte. Geszti Péter megjegyezte: a sikeres embereket a legtöbben hajlamosak valamiféle csodabogárnak, „más fajnak” tekinteni, de ez nem igaz. Az ő életük is valójában ugyanolyan egyszerű, és kudarcokkal teli, mint mindenki másé. Éppen ezért bárki sikeres lehet, ha akarja, és hajlandó is tenni érte.

„Létvágy”
Az előadáson a saját maga által kreált fogalomról, a „létvágyról” is beszélt. Geszti Péter szerint a „létvágy” ambíciót jelent, egyfajta szellemi-lelki éhséget, amelynek folyamatosan jelen kell lennie a sikeres emberben. Sosem lehet teljesen „jól lakott”, így mindig lelkesednie kell valamiért, és buzognia kell benne a létezés iránti vágynak. Érheti bármennyi kudarc, visszavetheti akárhányszor, ha ez a „létvágy” folyamatosan megvan, akkor tovább fogja vinni őt az úton. A kitartásnak is óriási szerepe van, mert ahhoz, hogy egyetlen megvalósult jó ötlet legyen, 100 jó ötlet kell – tette hozzá Geszti Péter, aki elmondta: mindig igyekszik olyan embereket maga köré gyűjteni, akiken érzi, hogy munkál bennük a „létvágy”.

A formátum szerepe a sikerben
Geszti Péter szerint hiába sikeres valaki, hiába jó valamiben, egyedül nem megy semmire. Mint mondta, neki mindig az hozott sikert, amikor másokkal dolgozott. Kell egy jó csapat, egy olyan társaság, akikkel az ember összhangban van, akik közt önmagát adhatja, akik inspirálják, és hozzásegítik, hogy kiteljesedjen a benne lévő tehetség. Ha ez megvan, jön a siker is. Ez a csapat a formátum, ami lehet bármilyen emberi közösség: munkahelyi kollektíva, baráti társaság, vagy akármi más. Az embernek mindig formátumokba kell belehelyeznie magát. Ha a formátum nem hozzánk való, ha nem vagyunk a megfelelő emberek között, akkor nem leszünk sikeresek. Egy rossz formátumban elkallódunk, rutinokból álló, hétköznapi életünk lehet, amely a szokásos kliséken alapul. Az emberek nagy része így éli le az életét, elfogadja, ami körülveszi, és nem vált formátumot – jegyezte meg Geszti.

Első az egyenlők között
A siker másik titka, hogy a sikerélményt meg kell osztani – mondta Geszti Péter. Hagyni kell a formátum többi tagjait, hogy ők is sikeresek legyenek. Nem szabad megsértődni, ha más „lövi be a gólt”. Egy latin mondást idézett ezzel kapcsolatban: „Primus inter pares” (Első az egyenlők között). Ezt az elvet igyekszik betartani, és mindig elismerni, ha a másik jó. Hiszen a közös célokért egyéni erőfeszítést kell mindenkinek tennie, ha valaki ügyes, a közösség sikeréhez járul hozzá.

A „kreativitáselmélet” alapjai
A sikerhez szükség van kreativitásra is. Geszti Péter számára ez azt jelenti, hogy rá kell jönni arra, hogyan lehet a dolgokat újszerűen megoldani. Mint mondta, nem feltétlenül kell újat kitalálni, elég az is, ha összerakunk valamit a már létező dolgokból úgy, ahogyan az korábban nem volt. Ez az úgynevezett „kreativitáselmélet”, ami szintén Geszti-féle fogalom. Az ember akkor lehet sikeres, ha olyanokkal dolgozik, akikkel egy szinten van, ők is ugyanolyan lelkesek, kreatívak, és az energiáit mindenki egy közös célra fordítja. Geszti Péter azt tapasztalja, hogy sok ember az energiái nagy részét arra fordítja, hogy ellökje a többieket maga körül, amikor valami újat hoz létre. Szerinte ez rossz gondolkodásmód, és ellenkezik azzal, hogy a siker mindig együtt, közösségben jön el.

Előretör a „fika kultúra”
Geszti Péter szerint manapság egyfajta „fika kultúra” uralkodott el Magyarországon. Mint mondta, a magyarok nagyon szeretik egymást kritizálni. Ha valaki előáll egy újdonsággal, vagy lelkesedik valami iránt, akkor azonnal lefitymálják, és már előre megmondják, hogy nem fog működni. Aggasztónak tartja, mennyire nem tudnak örülni a magyarok, szerinte sokszor csak olyankor mosolyodnak el, amikor valakinek valami nem sikerül. A káröröm sokak egyetlen öröme, a tetteiket pedig a félelem irányítja. Geszti ezzel szemben arra buzdít, hogy tanuljunk ilyen téren az amerikaiaktól. Több példát is említett a magyar és az amerikai felfogás közti különbségekre. Ezek egyike, hogy az amerikaiak érdekességként tekintenek arra a dologra, ami különbözik az eddigiektől. Ezzel szemben a magyarok veszélyként tekintenek mindenre, ami más, mint a megszokott. Pedig sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor változtatnunk kell az addigi életünkön – mondta Geszti, aki szerint az élet mindig felkínál különböző alternatívákat. Erre mondják sokan, hogy „Ezt hozta a sors”. Ezzel szemben ő úgy véli: ha valakinek nem tetszik egyik alternatíva sem, amit felkínál az élet, akkor érdemes kockázatot vállalnia -egy bizonyos szintig- és új utakat keresnie. Időnként pedig mindenkinek meg kell újulnia. Az a kérdés, hogy ez a megújulás kényszer, vagy szándék? Geszti Péter azt vallja, hogy mindkettő, és sosem szabad kényszerként megélni a megújulást. A túléléshez ugyanis elengedhetetlen a sikeres alkalmazkodás, ez pedig változással jár.

„Napi pozitív energia-bevitel”
Végezetül ismét egy saját maga által kreált fogalmat ismertetett. Szerinte a felnőttkorra sokszor jellemző a rosszkedv, a szomorúság, a letargia, az életuntság, a beletörődés és a lemondás. Úgy véli, mindezeket le kell vetnie az embernek, és meg kell őriznie valamit a gyerekkorra jellemző nyitottságból, lelkesedésből és kíváncsiságból, hiszen mindannyiunk élete így indult. És fontos megadni a tiszteletet másoknak, ahogyan a gyermek is tiszteli a felnőtteket. Megismételte, hogy fikázni mindig könnyű, ez sokaknak megy is, viszont alkotni már nehéz. A fikázás helyett azt ajánlja, hogy mindenki azzal foglalkozzon, hogy kellő mennyiségű pozitív energiát vigyen be a szervezetébe nap, mint nap. Mint mondta: nem csak a táplálékból, vitaminokból, ásványi anyagokból kellene minimális napi beviteli adagoknak lenniük, hanem a napi pozitív energiából is, mert arra is ugyanolyan szükségünk van. Ha ez megvan, akkor bármilyen akadályt is gördít elénk az élet, könnyedén veheti azt az ember.

Lejegyezte: Kenyeres Attila